Izgalmas időket élnek a kacsatermelők és -feldolgozók. Miközben a kereslet mind belföldön, mind külföldön örvendetesen emelkedik, új üzemek épülnek és állnak termelésbe, a kilátások is kedvezőek.
Százmilliárdokban mérhető termelési érték
A Baromfi Terméktanács szerint a baromfiszektor éves termelési értéke az alapanyag-oldalon 350 milliárd, a feldolgozásban további mintegy 150 milliárd forint. Az elmúlt év első tíz hónapjában a baromfihús feldolgozás bruttó termelése mennyiségben 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amelyhez szokatlan módon - 6,1 százalékkal bővülve - a belföldi eladások járultak hozzá nagyobb mértékben, mint az export (2,1%-os növekedés). A sajátos statisztikai iparági besorolás miatt külön sorban szerepel a hús- és baromfihús készítménygyártás, amely szintén 6,4 százalékkal nőtt ebben az időszakban, és szintén a belföldi eladások által húzva. Ezek 7,1 százalékkal bővültek, míg a készítményexport 1,7 százalékkal.
Már ennyiből is érzékelhető, hogy a baromfiszektor az egyik legjobban teljesítő szereplője az agráriumnak. Miközben a jövedelmezőség tartósan alacsony, a baromfiszektorban a nemzetközi versenyképesség az igazi mérce. Nem véletlen, hogy a hatékonyság növelése az elsődleges fejlesztési szempont. Ez érhető tetten a kacsa-termékláncban is.
Lendületben a kacsaszektor, tovább nő a termelés
A magyar víziszárnyas termelés aránya a baromfiágazaton belül 20 százalékos, mintegy 100 ezer tonna, amelynek kétharmada kacsa, egyharmada liba. A kacsatermelés 90 százaléka pecsenyekacsa, de a növekedés mindkét vonalon tartós jelenség. A hízott- és pecsenyekacsa termelési adatokat a következő diagram mutatja ( t/év, élő súlyban):
A növekvő kereslet miatt a kacsaszektor lendületben van. A legfrissebb adatok szerint 2014 első felében a kacsatermelés tovább növekedett. Az egy évvel korábbi szintet - egyedszámot tekintve - 24,4 százalékkal (12,7 millió egyed), súlyban 22,3 százalékkal haladta meg (40,9 ezer tonna). A feldolgozóipar 2014-es terveiben 27,6 millió egyed, 92,9 ezer tonna szerepelt. Ha szétbontjuk a hízott és pecsenye kacsa termelését, akkor az első félévben a hízott 13 százalékkal, a pecsenye 23 százalékkal bővült.
Némileg visszarendeződtek a felvásárlási árak
A kacsafelvásárlási árak 6-7 százalékkal maradtak el tavaly az egy évvel korábbi szinttől, de kisebb arányban estek vissza, mint a libánál. A pecsenyekacsa ára kiegyensúlyozottabb, mint a hízotté. 2014 első tíz hónapjában a kacsa átlagos felvásárlási ára 342 Ft/kg volt, ami 6,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A csökkenés az alacsonyabb takarmányáraknak és a növekvő kacsatermelésnek köszönhető. Ugyanakkor a KSH októberi felvásárlási adatai már emelkedést mutattak, ami szintén a kereslet élénkülésével függ össze.
Az ágazat jórészt exportra termel, de a belföldi kereslet is jelentősen emelkedik. Ez része annak a világtendenciának, hogy az utóbbi években a kacsamáj és -hús egyaránt átveszi a liba helyét. 2013-ban a kacsahús a baromfihús-export negyedét képezte.
Megújultak a feldolgozóipari kapacitások
A Baromfi Terméktanács adatai szerint a májkacsa és májliba feldolgozására alkalmas feldolgozói kapacitások az utóbbi években csökkentek. 2013-ban összesen mintegy 3000 egyed/óra volt az összes kapacitás. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy egyes univerzális (több baromfifajra is alkalmas) vonalakon is folyik kacsavágás. Az országos májkacsa és májliba daraboló kapacitás 3450 egyed/óra volt tavaly. Tavaly azonban jelentős kapacitás újult meg, és új gyár is épül.
A Nébih nyilvántartása szerint Magyarországon 31 cég illetve vállalkozó rendelkezik engedéllyel kacsa vágására, darabolására, feldolgozására. Közülük 20 üzemnek van engedélye vágásra.
Így változnak a fogyasztói szokások
Ahogy Magyarországon, úgy a fő fogyasztói piacokon is határozott elmozdulás tapasztalható a liba felől a kacsa irányába. Ez az évek óta jellemző tendencia az előttünk álló években is fenn fog maradni. Hátterében a kacsa alacsonyabb ára és a jobb elkészíthetősége, - egyesek szerint - jobb íze áll. A belföldi kacsahús iránti kereslet az előttünk álló években is növekedni fog. A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzése szerint 2020-ra elérheti az egy főre jutó évi 5 kilogrammot.
A kilátások megítéléséhez szükség van még támogatási, valamint nemzetközi piaci információkra is.
Növelték a támogatotásokat
2015-ben 11 milliárd forint lesz a baromfiágazat állatjóléti támogatása, ez 3 milliárd forinttal több a tavalyi keretnél. A baromfiágazatban meghatározó jelentőséggel bíró állatjóléti támogatás működését a minisztérium javaslatára 2018. december 31-ig engedélyezte az Európai Bizottság.
A baromfi állatjóléti támogatás éves keretösszegét már tavaly is emelték az év közepén, 9,5 milliárd forintra. Ez tartalmazott 500 millió forint többletforrást a vízi szárnyas tartók részére. Annak érdekében pedig, hogy a termelők a jogos támogatási összegeket igénybe vehessék, a tárca a tavalyi IV. negyedévi támogatás összegét is megemelte, így a 2015 elején mintegy 2,6 milliárd forintot fizetnek ki a baromfitartóknak.
Komoly tradíciók Franciaországon, Magyarországon és Bulgáriában
A világ hízott máj termelésében a kacsamáj képviseli a döntő részt. A májtermelésben nagy tradíciókkal rendelkező országokban (Franciaország, Magyarország, Bulgária) jelentős iparág épült ki erre a tevékenységre. A világ hízott májtermelésének döntő hányadát Franciaország és Magyarország adja. A kacsamáj termelésében mellettünk Bulgária is fontos szereplő. Bulgária kacsamájból nagyobb mennyiséget állít elő, mint Magyarország, ráadásul árai alacsonyabbak a miénknél, de a nagyobb szállítási távolság, valamint termelőink hosszú távú vevőkapcsolatai miatt nem zavarják piacainkat.
A középtávú kilátások is a kacsamáj iránti kereslet nagyobb ütemű növekedését mutatják, mint a libamájét. A kereslet növekedéséből a magyar kacsamáj fogja tudni kivenni a legnagyobb részt. Ennek oka a francia termelés korlátaiban, a magyar termék kiemelkedő minőség melletti versenyképes árában van.
A legtöbb Kacsát Kínában tartják
Ami a kacsahús termelését illeti a világban, az elmúlt három évtizedben közel ötszörösére nőtt. A legtöbb kacsát Kínában tartják. Kínát sorrendben Franciaország követi. A világ tíz kacsahús termelő országa adja a termelés mintegy 90 százalékát, amelyből Magyarország közel 2 százalékkal részesedik. A világ kacsahús termelésének csupán 3 százaléka kerül a világpiacra, s a tíz legnagyobb kacsahús-exportáló ország adja a világ exportjának 95 százalékát. Az exportban Magyarország sorrendben a 3. helyet foglalja el. Az egy főre jutó kacsahús termelésben viszont Magyarország áll a lista élén.
Érdekességként jegyzem meg, hogy Kínában kedvelt csemege a kacsaláb, és a kacsanyelv is. A másik fontos információ a kínai kacsaszektorról, hogy ott még a húskacsákat is kényszeretetik annak érdekében, hogy hamarabb elérjék a vágásérettséget. Magyarország idén tavasszal kapta meg az engedélyt, hogy fagyasztott sertés-, liba- és kacsahúst szállítson Kínába.
Kellenek a kiemelt pályázatok
A fenti kép egyértelműen pozitív. A magyar kacsaszektor javuló pozíciókkal rendelkezik mind belföldön, mind az exportpiacokon. Ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjon felelni, tovább kell gyorsítani a hatékonyság-növelő beruházásokat. Erre az élelmiszeripar kiemelt pályázati keretei és a kedvező forráshoz jutási kondíciók is lehetőséget adnak. A szükségszerűen magasan integrált alapanyag-termelésben is folytatni kell a felújításokat. A magyar kacsatermékek minőségével eddig sem volt probléma, a kínálat, a kiszerelés piaci igényekhez való igazítása azonban állandó feladat.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Zrt.
Agrár Központ
