Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) sorra buktatja le az illegális burgonya-forgalmazókat. Nem kétséges, hogy a - ki tudja, mióta működő - feketéző hálózatok okozta károk hozzájárultak a hazai burgonyaszektor leépüléséhez.

Amilyen nehezen honosodott meg hazánkban, olyan "mély gyökereket eresztett" a burgonya. Bár első említése 1654-ből származik, országos elterjedése csak 1800 körülire datálható. Ma már elhinni is nehéz, hogy 1945-ben még 316 ezer hektáron vetettek Magyarországon burgonyát. A KSH adatai szerint 2014-ben viszont már alig 21 ezer hektáron került földbe ez az alapvető élelmezési cikk. Ez még akkor is a teljes önellátás elvesztéséhez vezetett, ha eközben a hozamok átlagosan 5-ről 26 tonna fölé emelkedtek hektáronként.

A burgonya piaca rendkívül kínálat-érzékeny. Emiatt nagy az évek közötti áringadozás. Az alábbi ábrán jól érzékelhető, milyen szoros az árak és a termelés változása közötti összefüggés.

Ráadásul, a hazai piac jellemezően együtt hullámzik nemcsak a térséggel, hanem a legtöbb EU tagállammal is. Pedig termelésünk alig egy százaléka a közösséginek és a szektor nehézségei sem csak ránk jellemzők. A jövedelmezőség szűkülése, a jelentős piaci ingadozások a többi tagállamban is rossz hatással vannak a termelési kedvre. Jó példa a lengyeleké, ahol az elmúlt hat évben megfeleződött a vetésterület.

Kritikus tényezők

- Az időjárási kitettség annak ellenére jelentős, hogy tartós gazdaságosságot csak öntözéssel lehet elérni a burgonya termelésében. Jellemző ugyanakkor, hogy amikor a hazai időjárási viszonyok kedveznek a burgonya termelésének (ahogy történt az az elmúlt évben is), akkor kontinens szerte is hasonló a helyzet.

- Az étkezési szokások változása is kedvezőtlen hatással van a burgonyatermelésre. Az elsősorban köretként fogyasztott burgonya egyre inkább teret veszít a többi - gyakran kedvezőbb áron elérhető - körettel szemben. Kimondhatjuk, hogy egyre kevésbé divatos, nehezen megújuló kategória még akkor is, ha az ABC jelölés, a kiszerelések fejlődése azért tetten érhető.

- Az áruházláncok egyre inkább uralják az értékesítési csatornákat. Ahogy az egész élelmiszerforgalomban, úgy ennél a termékkörnél is a diszkontok előretörése érzékelhető. Ezzel függ össze az is, hogy veszít népszerűségéből a zsákos kiszerelés. Mivel az ipari feldolgozás rendkívül visszaszorult az országban, az értékesítés lehetősége beszűkült.

- Az import korábban inkább akkor élénkült meg, amikor a hazai készletek már fogyóban voltak. Tavaly például azonban már betakarításkor megjelent az import a hazai piacon. Ráadásul egyből a jó minőség érkezett az országba.

- Az egy főre jutó burgonyafogyasztás évek óta csökkenő trendet mutat. Napjainkban 55-60 kg körüli. Ennek is alig 3-5 százaléka a félkész termék.

- A korai fajtákon alapuló primőrpiac talán az egyetlen szegmense a burgonyapiacnak, ahol stabilak a hazai pozíciók.

A burgonya hazai termelése és importja (ezer tonna)

Kilátások

Ahogy a jelen, úgy a jövőkép sem fényes a burgonyatermelésben. A piac szűkülését és az importverseny fokozódását csak átmenetileg enyhítheti az EKÁER miatti piaci fehéredés. Ilyen helyzetben a hatékonyság növelése, a már vetéskor biztosított piac elsődleges szempont. A fémzárolt helyett a tavalyi apró burgonya visszavetése emiatt "nehéz terepnek tűnik".

A Takarékbank Agrár Központja szerint az előttünk álló években a burgonyatermelés további zsugorodására lehet számítani. Azok maradnak talpon és tartanak ki e növény mellett, akik megfelelő versenyképességet tudnak elérni, és nagy termésű években is jövedelemre tehetnek szert. Ez azzal is jár, hogy a szakismeret is koncentrálódik a szektorban.

Mivel a versenyképesség feltétele egy sor igen nagy értékű beruházás (öntözés, tárolás, feldolgozás, csomagolás) lenne, kevés a remény új belépők megjelenésére a burgonyatermelésben. Tekintve az értékesítési lehetőségek koncentrálódását, a termelőknek is célszerű lenne egységes kínálatban (fajtában, minőségben, post harvest tevékenységben) gondolkodni.

A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzése szerint a piac zsugorodása az előttünk álló években is folytatódik. Tíz év múlva a jelenlegihez képes mintegy 10 százalékkal igényel majd kevesebb burgonyát a hazai piac.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Agrár Központ
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.