Az előzetes adatok szerint a teljes vágóállat-termelés 6,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfi 7, a sertés 7,5, a vágómarha 2, a juh és kecske 3-3, a tejtermelés 6 százalékkal, míg a tojástermelés az előző évi szinten maradt - jelentette be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) herceghalmi küldöttközgyűlésén. A mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben 2410 milliárd forint volt, ami 4,2 százalékos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. A növénytermesztés és kertészet 3,2 százalékos emelkedése mellett az élő állatoké 4, az állati termékeké 9,5 százalék volt.

A szarvasmarha ágazat 244 milliárd forinttal a teljes kibocsátás 10 százalékát adta (ezen belül a tejtermelés 8, a vágómarha-termelés 2 százalék volt). A sertéságazat termelési értéke az előzetes adatok szerint 2014-ben 224 milliárd forint volt, és a mezőgazdaság kibocsátásának valamivel több mint 9 százalékát jelentette. A baromfiágazat kibocsátása 2014-ben 307 milliárd forintot tett ki, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás 12,7 százaléka, míg a juh- és a kecskeágazat kibocsátása 2014-ben 17 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 0,7 százaléka.

Czerván György szerint a támogatás a húsmarhánál 43, a tejnél 71, a juhnál 168, a sertésnél 201, a baromfinál pedig 138 százalékkal emelkedett 2014-hez képest. A nemzeti agrártámogatások ebben évben 95 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint 92 milliárd forintot tesznek ki. (Az uniósak mindkét évben mintegy 400-400 milliárd forint keretet jelentenek.)

Az állatállomány hosszú visszaesés után 2011-től növekszik. A mezőgazdasági beruházások értéke 2013-hoz viszonyítva 20,5 százalékkal emelkedett, és 320 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár szólt a növekedési hitel program (nhp) agrárvonatkozású tapasztalatairól is, és jelzésértékűnek tartotta, hogy az nhp második szakaszában már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) igényelték a mezőgazdasági vállalkozások.