Idén az egységes kérelmeket április 10-től június 10-ig lehetett online beküldeni, összesen 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímre. A legfőbb, minden gazdát érintő változás 2023 óta a teljeskörű elektronikus kapcsolattartás bevezetése volt: a kérelmezők a benyújtástól a kifogásokig minden iratot online nyújthattak be, amire a Magyar Államkincstár szintén ilyen módon reagált vagy fog a jövőben visszajelzést adni - olvasható a MÁSZ oldalán. Mivel a június 10-ei határidő jogvesztő volt, ezért az ezután beérkező kérelmeket automatikusan, érdemi vizsgálat nélkül elutasították.
Fontos, hogy az idei évtől bővült a gyepes gyakorlatok száma. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének sok éves kitartó kérése végre meghallgattatott, és új vállalásként lehetett választani a hátsó felfüggesztésű vagy vontatott, szársértő nélküli kasza használatát. Plusz pont járt még az őshonos állatok legeltetésére vagy a minimum 10 centiméteres tarlómagasság hagyására.
Az alternáló kasza helyett a hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használatának lehetősége meghozta a sikert, ugyanis több mint 70%-kal többen választották ezt a gyakorlatot a tavalyi számokhoz képest. 2024-ben egyéb gyepre 78 ezer hektáron, Natura2000 gyepre 96 ezer hektáron tettek kötelezettségvállalást a gazdák erre a jogcímre. A pásztoroló vagy szakaszos legeltetés gyakorlatát több mint 187 ezer hektáron vállalták, ami továbbra is a legnépszerűbb gyakorlat.
Kevesebb állatra adtak be idén támogatási kérelmet
Az állattenyésztési ágazatok esetében nem voltak jelentős változások a tavalyi igénylési és jogosultsági feltételekhez képest. Az Agrárminisztérium adatai alapján a tejhasznú tehenek után közel 206,5 ezer darab, az anyatehenek után pedig csaknem 223,7 ezer darab állatra adtak le kérelmet, amely számok a tavalyi évhez képest szinte stagnálást mutatnak. Ezzel szemben a hízott bika jogcímen idén 3436 termelő adott le igénylést, a kérelmezett egyedek száma (közel 62,2 ezer) egy év alatt jelentősen, mintegy 12%-kal csökkent. A létszámváltozás fő oka lehet a szakszerű apaállat-használat kiterjesztése hízóbikára, ami némi többletadminisztrációval jár, és ezt idén kevesebb gazda vállalta.
A kérelmezőnek a tenyésztőszervezetek segítségével igazolniuk kell a Kincstár felé, hogy a kérelmezett hízóbika apja központi lajstromszámmal (KPLSZ), vagy ha külföldi, akkor azzal egyenértékű papírral rendelkező, minősített tenyészbika. A hazai születésű egyedeknél ez semmilyen többletadminisztrációval nem jár, mivel a Kincstár a TER-ből és az ENAR-ból be tudja szerezni ezeket az adatokat. Többletmunka a külföldről vásárolt import hízóbikákkal van, amelyek esetén az egyed apjának adatait, annak fajtája szerinti illetékes tenyésztőegyesülettel kell jóváhagyatni. Vagyis ha például egy importbika apja charolais, akkor a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének kell az apa adatait és pedigréjét vagy származási dokumentumát megküldeni az igazolás kiállítása érdekében.
Az anyajuhokhoz kapcsolódó kérelmekben is csökkenés volt megfigyelhető. 2023-ban 733,45 ezer egyedre érkezett kérelem, az idei évben ez a szám mindössze 702,92 ezer volt, ami közel 31 ezres létszámcsökkenést jelent.