Úgynevezett összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága ahhoz az indítványhoz, amelyet nemrégiben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke terjesztett be az Országgyűléshez. A Győrffy-féle javaslat a 2014-ben hatályba lépett földforgalmi törvény végrehajtási törvényét módosítaná oly módon, hogy a tulajdonosok meghatározott időközönként egyoldalúan emelhessék a bérleti díjakat az általuk bérbe adott földeken, vagyis a piaciakhoz igazíthassák a megállapodásokban szereplő bérleti díjakat.

Az eredeti Győrffy-javaslat szerint a bérbeadók a szerződések megkötésétől számított két évvel, majd háromévenként élhettek volna a díjemelés lehetőségével, amelyet az agrárkamara szakértői becslésére alapozhattak volna. A törvényalkotási bizottság viszont a szöveget úgy módosítaná, hogy az egyoldalú díjnövelést kifejezetten tulajdonosváltások után lehetne kezdeményezni a bérlőkkel szemben, mégpedig először 90 napig, majd ezt követően háromévenként. Emellett a grémium törölné a kamara díjmegállapítási jogát, mivel a kormánypárti képviselők szerint erre nincs szükség. A végső döntést ugyanis "így is, úgy is" a bíróságok hoznák meg, ha a bérlők vitatnák a tulajdonosok által kért új bérleti díjakat.

Másik lényeges módosításként a törvényalkotási bizottság kétharmadossá minősítette a Győrffy-javaslat elfogadását, amely a képviselő eredetileg "egyszerű feles jogszabályként" nyújtott be. A földforgalmi törvény ugyanis alapvetően sarkalatos, kétharmados jogszabály, de az azt kiegészítő végrehajtási törvény - amelyre az eredeti Győrffy-módosítás irányult - egyszerű többséggel fogadható el.

Csakhogy a "feles" végrehajtási törvény semmiképpen sem írhatja felül a kétharmados földforgalmi törvényt, amely viszont azt mondja ki, hogy a 2013. december 15. napján már létező haszonbérleti szerződések módosításánál a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E jogértelmezés szerint a földtulajdonosoknak csak a 2013. december 15-e után kötött haszonbérlet szerződéseknél nyílna lehetőségük az egyoldalú bérletidíj-emelésekre, ha az eredeti Győrffy-féle módosítási javaslatot fogadná el a parlament.

A törvényalkotási bizottság indítványa ugyanakkor egyértelműsítené, hogy az egyoldalú tulajdonosi díjemeléssel minden esetben élni lehetne akkor is, ha a bérleti szerződéseket a most tervezett módosítás hatályba lépése előtt kötötték meg. Ehhez lenne szükség - összhangban a sarkalatos földforgalmi törvénnyel - kétharmados módosításra, amelyhez viszont a kormánypárti többség nincs meg. Ezért most az agrárszektor.hu információi szerint politikai alkudozás indulhat meg ellenzéki szavazatokért, illetve az ügyben komoly politikai játszma kezdődhet.

Ugyanis a bérleti díjakra irányuló törvénymódosítást az állami földeladások motiválják, mivel több esetben előfordul, hogy a jelenlegi - elsősorban jogi személy - bérlők korábban megkötött szerződésekkel a piacinál jóval olcsóbban bérlik az állami területeket. Földjeiket ráadásul még hosszú évekig - sokszor évtizedekig - használhatják, így most azokat nem is vehetik birtokba az új tulajdonosok, ha a földárveréseken nyernek. Ezért próbálna számukra legalább a díjemeléssel jobb helyzetet teremteni a kormány, hogy a jelenlegi szerződések lejártáig több bevételhez jussanak.

A Győrffy-féle törvényjavaslatra azért aggatják rá a "lex Simicska" kifejezést, mert a módosítás - kimondatlanul is - főként a Simicska-féle agrárcégek ellen irányul, amelyek állami földterületeit az elsők között árverezi el a kormány. Egy minapi interjúban a Simicska-társaságokat összefogó Mezort Zrt. el is ismerte, hogy a hozzá tartozó agrárvállalatok az állami földekért aranykoronánként 580 forintos éves díjat fizetnek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor azt jelentette be, hogy az aranykoronánkéti piaci díjak ma már átlagosan 2000 forint körül mozognak.

A Mezort azonban azzal védekezett (illetve igyekezett a hétfőtől kezdődő földárverésekről elriasztani a potenciális földműves vevőket), hogy az általuk használt földekre a díjemeléses törvénymódosítás nem lenne érvényes, mivel szerződéseiket jóval 2013 előtt, 2001-ben kötötték 50 éves bérleti idővel. (Ebből az is következik, hogy szerződéseik 2051-ben járnak le). A Mezort is úgy vélte, hogy az ügyben csak akkor lehetnének érintettek, ha a kétharmados földforgalmi törvényt módosítaná a parlament A törvényalkotási bizottság ugyanakkor most éppen ezt akarja lehetővé tenné a Gőrffy-javaslathoz benyújtott összegző indítványával.