Megbukott a "lex Simicska", de folyik tovább a földharc

agrarszektor.hu
Megbukott a parlamentben az a - "lex Simicskaként" is emlegetett - fideszes törvénymódosítási javaslat, amely szerint az új tulajdonosok minden esetben egyoldalúan növelhették volna a földbérleti díjakat, ha olyan földterületeket vesznek, amelyekre korábban kötött bérleti szerződések vannak érvényben. Az egyoldalú díjnövelésre a mai parlamenti döntéssel csak azoknál a földhasználati megállapodásoknál nyílik lehetőség, amelyeket 2013. december 15-e után létesítettek. Így a mostani állami liciteken nyertes vevők azokon a területeken sem emelhetik a díjakat, amelyeket Simicska Lajos nagybefektető agrárérdekeltségei bérelnek 2001-ben kötött, ötven évre szóló szerződésekkel, de hasonló a helyzet a legtöbb elárverezett állami földnél is. Az agrárszektor.hu értesülései szerint ezért a kormány újabb jogi lépésekkel állhat elő annak érdekében, hogy a korábban irreálisan alacsony bérleti díjakkal kötött megállapodásokat mégis módosíthassák az új tulajdonosok.

Nem kapta meg a kétharmados támogatást az a fideszes törvénymódosítási javaslat, amely arra irányult, hogy a földadásvételi tranzakciók után az új tulajdonosok minden esetben növelhessék a bérleti díjakat, ha az adott földterületekre érvényes, korábban kötött megállapodások szerintük irreálisan alacsony bérleti összegeket tartalmaznak. Az egyoldalú díjnövelésre eredetileg Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtott be egyszerű többséget igénylő módosítást, amelyet a parlament törvényalkotási bizottsága kétharmadossá minősített.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái

Ahhoz ugyanis, hogy az új tulajdonosok minden esetben díjnövelést kezdeményezhessenek, a tavaly hatályba lépett földforgalmi törvényt kellett volna módosítani, ez pedig sarkalatos jogszabálynak minősül. A törvény ma azt írja elő, hogy a 2013. december 15. napján már létező haszonbérleti szerződések módosításánál a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ahhoz tehát, hogy a bérletidíj-emelés minden szerződésre kiterjedhessen, ezt a korlátozást meg kellett volna szüntetni. Az ehhez szükséges támogatást viszont a törvényalkotási bizottság módosító indítványa nem kapta meg, így a parlament mai döntésével a földtulajdonosoknak csak a 2013. december 15-e után kötött haszonbérlet szerződéseknél nyílik lehetőségük az egyoldalú bérletidíj-emelésekre.

A Győrffy-féle eredeti indítvány benyújtását egyértelműen a hétfőn kezdődött állami földárverések motiválták, mivel a licitekre bocsátott földek jelentős részére a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) jóval korábban kötött földhasználati szerződéseket. Ezek bérleti ideje pedig sokszor csak évtizedek múlva jár le és bennük a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjak szerepelnek. Különösen keveset fizetnek a Simicska- érdekeltségű agrárcégek, amelyek 2001-ben kötött, 50 éves szerződésekkel aranykoronánként 580 forintos éves díjért használhatják 2051-ig a most árverésre bocsátott területeket, miközben az átlagos piaci díjak ma aranykoronánként 2 ezer forint körül mozognak.

Az agrárszektor.hu úgy értesült, hogy a kormány a bérletidíj-anomáliák miatt újabb jogi megoldásokkal állhat elő annak érdekében, hogy az új tulajdonosok mégis emelhessék a bérleti díjakat a korábban kötött szerződéseknél is. Sok földműves számára ugyanis a meghirdetett földek ma nem lehetnek elég vonzók, mivel a területekhez az érvényes szerződések hosszú bérletid ideje miatt nem férhetnek hozzá, az alacsony bérleti díjak mellett pedig kevés bevételhez juthatnának, ha a meghirdetett állami területeket megvennék.

Az egyszerű többséggel elfogadott, mai törvénymódosítással annyi történt, hogy a 2013. december 15-e után létesített szerződéseknél lehetővé válik a bérletidíj-növelés, ha a "bérbeadó személyében tulajdonosváltás következik be". Az új tulajdonosok ettől számítva 90 napig, ezt követően pedig három évenként emelhetik a bérleti díjakat nem csak az állami árveréseken megszerzett földeknél, hanem minden piaci adásvételi tranzakciónál is. Ha a haszonbérlők nem értenek egyet a bérbeadók kezdeményezésével, a díjmeghatározás érdekében bírósághoz fordulhatnak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?