3,124 millió darab volt a hazai sertéslétszám 2015. december elsején - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy az állomány stagnált a
megelőző, tavaly júniusi adathoz képest, 2014 decemberéhez viszonyítva pedig 11-12 ezerrel csökkent.
Jelentkezzen most az Agrárium 2016 konferenciára!
A KSH statisztikái azt bizonyítják, hogy mára egyértelműen megtört a hazai sertésállomány másfél-két éve kezdődött növekedési trendje. A sertéslétszám - hosszú ideig tartó csökkenés után - 2013 decemberében lépte át újra a 3 millió darabot, majd 2014 decemberére 3,136 millióra bővült. Az állomány innen csökkent tavaly júniusra 3,124 millióra, és ezt a stagnáló szintet mérte a KSH az elmúlt év év végén is.
Még aggasztóbb, hogy az anyakocák száma az elmúlt év júniusához képest is csökkent. A KSH 2015 júniusában még 204 ezer darabos állományt regisztrált, decemberben viszont már csak 197 ezret, vagyis az anyakocák száma fél év alatt 7 ezerrel (3-4 százalékkal) szűkült.
Mindez akkor következett be, amikor a Földművelésügyi Minisztérium nemzeti forrásokból - éppen 2015-ben - úgynevezett állatjóléti támogatást vezetett be az anyakocákra is. A tárca e célokra tavaly 8,62 milliárd forintot fordított, miközben 8,5 milliárd forintos összeggel fenntartotta a hízókra már korábban életbe léptetett nemzeti állatjóléti támogatást is. Így a sertésszektor - egyéb nemzeti források mellett - állatjólét címén tavaly rekordösszeget, több mint 17 milliárd forintot vehetett igénybe, az idén pedig összességében várhatóan még többet, a hízókra 9,1 milliárd, az anyakocákra továbbra is 8,62 milliárdot kaphat.
A stagnálás, illetve csökkenés egyértelműen annak tudható be, hogy tavaly jelentősen estek a sertésfelvásárlási árak, és ezt a termelők szerint a támogatások sem kompenzálták. A 420-440 forintos korábbi kilónkénti sertésárak az év végére 300-310 forintra estek, miközben az átlagos önköltség elérte a 380 forintot. Ezért gazdálkodói számítások szerint a sertéstartás eladott hízónként legalább 4-5 ezer forintos veszteséget eredményezett a támogatások ellenére is 2015 második felében. Ez lehet a magyarázata a kocaállomány zsugorodásának is, mivel egyes termelők kivághatták állataikat, illetve valószínűleg nem pótolták kiselejtezett egyedeiket.
E piaci helyzet nem kedvez a kormány céljainak, amelyekben az szerepel, hogy a 3 milliós sertéslétszámot fokozatosan kétszeresére, vagyis legalább 6 millió darabra kell növelni. A tervek megvalósításához a kabinet korábban külön sertésstratégiát is elfogadott, és a kiemelt támogatások mellett áfacsökkentésekkel is igyekezett javítani az ágazati pozíciókat. 2014-től az élősertések és a félsertések áfája csökkent 27 százalékról 5 százalékra, 2016-tól pedig a sertés tőkehúsé.
Szinte biztos, hogy az intézkedések az ágazat kifehérítésével is növelték a hivatalos sertésszámot, de okozhattak tényleges állománybővülést is. Látszik azonban, hogy a hazai beavatkozások nem tudják kivédeni az uniós sertésár-csökkenés kedvezőtlen hatásait, amelyek elsősorban az orosz embargóra vezethetők vissza. Magyarország ezért - más uniós tagállamok mellett - a sertésárak növeléséhez újabb uniós szintű piaci intézkedéseket sürget, és ezt az igényét fogalmazta meg az uniós agrárminiszterek minapi tanácskozásán is.
Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a sertésfelvásárlási árak jelentős csökkenése kifejezetten kedvez viszont a hazai húsiparnak. A talpon maradt, meghatározó cégek nyereségesen zárták az elmúlt évet, így a 2015-ös év kiugróan jót tett az iparágnak a piaci nehézségek ellenére is.