Hogyan látja az agrárágazat finanszírozási helyzetét jelenleg?
Az agrárium mindig is speciális területe volt a banki finanszírozásnak. Korábban számos alkalommal lehetett arról hallani, hogy a gazdálkodók nehezen, kemény feltételek mellett juthatnak hitelhez, ez mára megváltozott. A válság előtt senki sem gondolta volna, hogy ez a "problémás" ágazat lesz az, amelyért versenyre kelnek egymással a bankok. Az elmúlt év során folyamatosan nőtt a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vállalkozások hitelállománya, köszönhetően annak, hogy a kereskedelmi bankok is egyre nagyobb fantáziát látnak az agrárfinanszírozásban.
Minek köszönhető ez az irányváltás?
Az ágazat működésében alapvető szerepe van a támogatási rendszernek. Ennek köszönhetően a 2014-2020-as ciklusban bekövetkezett változások ellenére is jól tervezhető bevételhez jutnak a termelők, ami finanszírozói szempontból is ideális. Az úgynevezett földalapú vagy termeléshez kötött támogatások mellett pedig sorra jelennek meg a beruházási pályázatok is. A hitelintézetek tehát az elmúlt egy-két évben rájöttek arra, hogy milyen stabil és jó befektetést jelent a mező- gazdaság. Az agrárvállalkozók ugyanis a legmegbízhatóbb partnerek közé tartoznak. Természetesen még így is vannak olyan piaci szereplők, amelyek még nem "értek meg" a normál banki hitelekre, nekik jelentős segítséget nyújt a KAVOSZ által koordinált Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció.
Mekkora tőkét mozgathatnak meg az ágazat számára előirányzott fejlesztési források?
A Vidékfejlesztési Programban mintegy 1300 milliárd forint áll az agrárvállalkozások rendelkezésére. A legtöbb pályázat esetében legalább ötven százalékos önerőt kell felmutatnia a nyertesnek, így 2020-ig ez az operatív program önmagában több mint 2500 milliárd forint értékű beruházást generálhat. Ehhez jönnek hozzá a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elérhető pályázatok, így például a fiatalok vállalkozását segítő felhívás, amelyre azok a pályakezdők is jelentkezhetnek, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket. Emellett az élelmiszer-ipari középvállalkozások számára mintegy 100 milliárd forintot biztosít a GINOP, ami szintén több száz milliárd forintos fejlesztés megvalósítását támogathatja.
A Miniszterelnökség bejelentése alapján szinte biztosra vehető, hogy a VP-ben nem teljesül az idei évre szóló 200 milliárd forintos kifizetési terv, mert a beruházási pályázatoknál nem születtek meg a pénzlehívásokhoz szükséges támogatói döntések. Hogy érinti ez az ágazatot?
Természetesen az lenne a legszerencsésebb, ha ezek a források minél előbb eljuthatnának a vállalkozásokhoz, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az Európai Bizottság időhúzása miatt csak késve indulhatott el a program tervezése, és a megvalósításra is várni kellett. Most a legfontosabb kormányzati feladat, hogy felgyorsuljanak a kifizetések. Minél előbb valósulnak meg ezek a beruházások, annál korábban hoznak profitot a cégnek és végső soron a teljes magyar gazdaságnak.
Az ágazatot már most foglalkoztatja az a kérdés, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakulnak a Közös Agrárpolitika főbb irányvonalai, és mire számíthatnak a hazai gazdálkodók és agrárvállalkozások az új európai uniós támogatási ciklusban?
Összességében elmondható, hogy jól sikerültek a Vidékfejlesztési Program pályázatai. A célokat jól jelölte ki az irányító hatóság, amit az is mutat, hogy a beruházási pályázatok többségénél túljelentkezés tapasztalható. A következő időszakban a magyar agrárium a finanszírozási források, a kockázatvállalás és az agrár szaktudás versenye lesz. A hazai vállalkozásoknak fel kell készülniük erre a versenyre, a termelő beruházásokat és a fejlesztéseket most kell végrehajtaniuk. Ez az utolsó lehetőség, amelyet nem szabad elmulasztani, ugyanis nincs kétségem afelől, hogy a következő uniós költségvetés már nem fogja elkényeztetni a gazdákat - egyébként a gazdaság más területein működő cégeket sem.
Hogyan tud hozzájárulni a KAVOSZ az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül az uniós források hatékony felhasználásához?
A konstrukció kapcsolódik a kormány 2010-ben meghirdetett vidékfejlesztési stratégiájához, amelynek célja, hogy ágazati programokkal állítsa vissza a hazai agrárium gazdasági súlyát és versenyképességét. Ennek köszönhetően az ASZK feltételei számos ponton előnyösebbek a hagyományos Széchenyi Kártyánál: hosszabb futamidőre mintegy 50 millió forint vehető igénybe, 15 millió forint hitelösszegig pedig tárgyi biztosítékra sincs szükség. Az állami támogatás magasabb szintjének köszönhetően az évi nettó ügyleti kamat mértéke nem haladja meg az egy százalékot, ami egy szabadon felhasználható folyószámlahitel esetében kiemelkedően kedvezőnek mondható.
Hogy halad a forráskihelyezés az Agrár Széchenyi Kártya esetében? Lesznek-e további könnyítések az igénylési feltételekben?
Az Agrár Széchenyi Kártya 2011-es bevezetése óta valódi segítséget jelent a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára. A konstrukció pedig egyre népszerűbb a vállalkozások körében. Mindez annak is köszönhető, hogy a folyószámlahitel az elérhető állami kamattámogatás, illetve a kedvező feltételrendszer hatására a legkisebb piaci szereplőknek, az őstermelőknek, családi gazdálkodóknak és egyéni vállalkozóknak is vonzó finanszírozási lehetőséget jelent. Az igénylők több mint 70 százaléka ezen igénylői körbe tartozik. A Széchenyi Kártya Program többi termékéhez hasonlóan, a gazdálkodók visszajelzéseit és igényeit is folyamatosan gyűjtjük és elemezzük, hogy a valódi elvárásaiknak legjobban megfelelő konstrukciót fejleszthessük ki. Az átlagos hitelösszeg 8,8 millió forint, ami csak minimálisan marad el a hagyományos Széchenyi Kártyától, ahol 9,5 millió az átlag.
Az idén több területen is jelentős károk érték a mezőgazdaság szereplőit. Milyen szerepet tudnak vállalni ezeknek a problémáknak a kezelésében?
A Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve idén meghirdettük a fagykárral érintett termelőknek szánt konstrukciót, amelynek keretében az agrárvállalkozások - többek között a szőlészetek és borászatok - részére az állam a 4 százalékos kamat- és a kezesi díjtámogatáson felül további, akár teljes hiteldíj-támogatást nyújt (ültetvényterületük nagyságától függően). Jelenleg több mint 900 településen működő agrárvállalkozás élhet ezen többlettámogatott konstrukció igénybevételének lehetőségével. Hasonló konstrukció került meghirdetésre a tehenészetek és a sertéstartó gazdaságok számára is, hiszen ez az a két állattenyésztési ág, amelynek komoly piaci problémákkal kellett a közelmúltban szembesülnie. Az állam a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozók számára 100 százalékos kamat- és költségtámogatást biztosít a 2016. december 31-ig benyújtott hiteligénylések alapján megkötött, maximum 1 éves futamidejű szerződéseikhez.
A cikk megjelenését a KAVOSZ Zrt. támogatta.
