- Megszólítva érzi magát?
- Nem. Mindentől független civil szervezet vagyunk, ráadásul - tudatos döntés eredményeként - sem az uniótól, sem a magyar államtól nem kapunk, mert nem is kérünk egy fillér támogatást sem. Kizárólag a saját forrásainkból, tagdíjakból gazdálkodunk, megfelelve minden törvényi előírásnak. A minisztériummal semmiféle alá-fölérendeltségi viszonyunk nincs, úgyhogy nem is veszem magamra a miniszter úrnak ezt a kijelentését. Hagyományápoló, a pálinka népszerűsítéséért dolgozó civil szervezet vagyunk, amelynek vezetője csakis a tagságnak tartozik elszámolással.
- Szankciókat nem foganatosíthatnak, de feljelentést tehetnek az Európai Uniónál, ha úgy gondolják, hogy valaki névbitorlást követett el.
- Ez pontosan így van. Én is arra figyelmeztettem a határon túli szervezeteket, hogy járjanak nyitott szemmel, és ha pálinka néven jelenik meg az országukban ottani főzésből származó, közfogyasztásra szánt termék, azonnal tiltakozzanak ellene. Ha ők nem teszik meg, akkor mi jelentjük fel a jogbitorlókat Brüsszelben. Ennyit mondtunk, se többet, se kevesebbet.
- Elméletileg nem lenne kifogása a névhasználat kiterjesztése ellen?
- Nem tudjuk, kik, hogyan, és milyen feltételekkel adnák oda. Ez azért sem egyszerű, mert nem a magyar minisztérium és egy határon túli civil szervezet ügyéről van szó, hanem két, sőt több állam viszonyáról. Egy olyan kinyilatkoztatás, hogy "odaadjuk a névhasználatot", semmit sem ér, hiszen ez nem így működik, nem ez a törvényes eljárás. A pálinka egy védjegy, amelyről a birtokosa természetesen megmondhatja, milyen feltételek mellett adja használatba másoknak, csakhogy ezzel az összes uniós tagállamnak egyet kell értenie. Románia már a csatlakozási tárgyalásai idején, tehát 2007 előtt kérelmezte a névhasználatot, de az akkori magyar állam, és ezáltal Brüsszel sem hagyta jóvá azt.
- Minek tulajdonítja a Földművelésügyi Minisztérium Önt lemondásra felszólító közleményét?- Nehéz volna kivitelezni, hogy valaki máshol igazi pálinkát gyártson?
- Az uniós törvények is rögzítik, amit a 2008. évi LXXIII., úgynevezett pálinkatörvény is kimond, miszerint a pálinka - egyebek mellett - olyan, 100%-ban gyümölcsből készült párlat, amelynek kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga. Feltétel továbbá, hogy a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézzék, párolják, érleljék és palackozzák, ami külföldi gyártó és forgalmazó esetében nehezen teljesíthető. Az uniós eljárás ráadásul az, hogy a védettséget nem kérheti vállalkozó, önkormányzat, vagy civil szervezet, csakis az állam. Az EU pedig a mindenkori kormányt teszi felelőssé a védett termék minőségéért, amelyet az összes tagállam által elfogadott termékleírás is rögzít. Van ezenkívül egy minőségellenőrzési protokoll, amit Magyarországon a Nébih illetékes intézménye végez. Feltételezve a névhasználat kiterjesztését, mindez azzal is járna, hogy Romániának el kellene fogadnia a magyar ellenőrző hatóság illetékességét, ami nonszensz.
- Nem tudom, mi a baj azzal, ha érdekképviselőként fellépünk a jogszerűen pálinkát gyártók és forgalmazók érdekében, hiszen ez is a dolgunk. A pálinkaszabályozás a közfogyasztásra gyártott, áruvá váló pálinkára vonatkozik. Semmi problémánk azzal, hogy a határon túl élő emberek minek hívják az akár saját maguk által főzött italt. A szigor és határozottság azok ellen szól, akik palackozzák és forgalomba hozzák a termékeket, mert az már nem mindegy, hogy mit írnak fel a címkére.
- Kifogásolják az Erdélyi Pálinka Lovagrend megnevezést is?
- Eléggé problémás, de ők csak magyarul hívják így magukat, mert Romániában hivatalosan másként vannak bejegyezve. Egyébként hamis az a látszat, hogy bármiféle ellentét lenne közöttünk. December 6-án például együtt ünnepeltük a magyar pálinka napját, és a rendezvényre eljött az összes határon túli lovagrend is. Továbbmegyek: az is igaz lehet, amit nemrég Hargita megye tanácsa kijelentett, vagyis, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem el tudja végezni a pálinkával kapcsolatos ellenőrzéseket. Talán így van, de nem az a kijelölt hatóság.
- Mi lehet a megoldás erre a feszült helyzetre?
- Amikor nyáron eljött a lovagi tanácsülésünkre Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, azt mondtuk neki, hogy üljünk le hideg fejjel az asztalhoz, és beszéljünk meg mindent lépésről lépésre. Ez viszont azóta sem történt meg, ezért nem is értem, miért került elő a téma váratlanul, fél év elteltével. Amióta Fazekas Sándor a miniszter, egyetlen szót sem váltottam vele a pálinkáról, ezért is kifogásolom a mostani eljárást.
