"Érthető, hogy a vállalkozások 2017-ben már szeretnének hozzájutni a támogatásokhoz, az apparátus azonban eddig a pályázatok kiírására koncentrált, most jön az elbírálás időszaka, nyártól indulhatnak a kifizetések, ami után felpöröghetnek a beruházások" - így nyitotta a beszélgetést Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A bankszektort képviselő Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese azonban elmondta, rossz doppingnak tartja az uniós támogatásokat, mert egyrészt elkényelmesíti a piaci szereplőket, másrészt jelentősen befolyásolja a beruházási döntéseket. Ehhez hasonló véleményütközésekkel indult, és folytatódott a szerdai Agrárium 2017 konferencia agrárfinanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetése.
Segítenek vagy ártanak az uniós források?
A KAVOSZ vezérigazgatója nem értett egyet Takács kijelentésével: ő épp a vállalkozások fontos segítőjének tartja a támogatásokat.
- védte meg álláspontját Krisán.
Takács ellenérvként az MNB Pontokat említette, amelyektől azt várták, hogy a vállalkozók megrohamozzák őket a beruházási támogatásokért. Ehhez képest az látszik, hogy inkább éveket várnak a pályázati pénzekre, ami alatt elszaladnak üzleti lehetőségek, és bizonyos piaci tényezők kedvezőtlen irányba változnak, például felerősödik a munkaerőhiány.
- tette hozzá.
Szeretik a bankok a gazdákat?
Egy másik témával kapcsolatban is eltért a két szakember véleménye. Takács Zoltán elmondta, hogy a pénzintézetek szívesen finanszírozzák a gazdálkodókat, hiszen banki szemmel ez egy jó ágazat jelentős szaktudással, stabil támogatási környezettel.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvező fedezeti háttér biztosításával segíti az agrárium szereplőit. Leskó Tamás, az alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint az elmúlt 4-5 évben megduplázták az állományokat, és ma már agrárfinanszírozásban a kis- és középvállalati hitelek egyre nagyobb része mögött ott vannak.
- véli az igazgató-helyettes.
Az örök kérdés: változó vagy fix kamat?
Az FHB Bank vezérigazgató-helyettese szerint a 2000-es években a változó kamatozású hitelek felvétele volt a domináns a vállalkozások körében.
Minél hosszabb az időtartam, annál nagyobb a bizonytalanság, aminek ellenére inkább a hosszú futamidőket támogatják, a kockázatok pedig az üzleti terv alapos vizsgálatával igyekeznek elkerülni.
Leskó Tamás azt tanácsolat a jelen lévő termelőknek, hogy több finanszírozót keressenek fel, tájékozódjanak alaposan, hogy milyen ajánlatok vannak a piacon.
- tette hozzá.
A szakértők szerint a Növekedési Hitelprogram (NHP) is erre volt példa, és Krisán László úgy látja, hogy bevezetése korszakalkotó lépés volt, hiszen előtte nem volt a közepes és nagyobb kkv-k igényire szabott hasonló, banki termék, csak a kisebb szereplők által igényelhető csekély összegű (úgynevezett de minimis) támogatások.
Korai még arról beszélni, hogy mi jön 2020 után
Egy másik beszélgetésen kiderült, hogy az ágazatot már most erősen foglalkoztatja, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakul a közös uniós agrárpolitika: többen attól tartanak, hogy jelentős forráscsökkenés jöhet. "Most még biztosan nem befolyásolja a hitelbírálati döntéseket az új uniós pályázati ciklussal kapcsolatos bizonytalanság, ez csak 2019-2020 körül lesz igazán aktuális.
- mondta Takács Zoltán.
A KAVOSZ vezérigazgatója szerint most mindenki rémisztgeti az ágazat szereplőit, de a kormány sem fogja hagyni, hogy megszűnjenek a vissza nem térítendő támogatások.
2019-ben, amikor ezeket már látni fogjuk, el kell kezdeni a tárgyalásokat, ott pedig akár komoly harcokba is bele kell majd állni. A visegrádi országok agrárszereplőinek nagy szükségük van az uniós forrásokra, éppúgy, mint Magyarországnak, ezért nem leszünk egyedül.
