A vágottvirág-kereskedelem értéke globálisan meghaladja a 30 milliárd eurót. Az Európai Unión belül Hollandia számít a legnagyobb dísznövénytermelőnek, piaci részesedése bő 30 százalékot tesz ki a hollandiai virág-nagykereskedők szövetsége (VGB) adatai szerint. A területek közel 90 százalékán tulipánt és gumós dísznövényeket nevelnek. A nyugat-európai királyságban mintegy 150 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban, a dísznövényexport értéke pedig eléri az 5 milliárd eurót.

Érdekes fejlemény, hogy Hollandia mára lényegében elérte kapacitása végső határát, ezért a virágtermelés egy részét fokozatosan áthelyezte a kedvező klímájú, ám sokkal olcsóbb munkaerőt biztosító afrikai és dél-amerikai államokba. A "virágbiznisz" legfontosabb színtere azonban továbbra is az évi 4,6 milliárd eurós forgalmat bonyolító Royal FloraHolland virágárverés, amelynek központja az Amszterdammal szomszédos Aalsmeerben van.

Hollandiában a tulipántermesztésnek négy évszázados hagyománya van, de ehhez a növényhez fűződik egy fontos gazdaságpolitikai esemény is. 1602-ben Amszterdamban alapították a világ legelső tőzsdéjét, ahol 1636-tól már tulipánhagymákkal is kereskedtek. A hollandok ekkorra teljesen elvesztették realitásérzéküket, az árak ugyanis hihetetlen magasságokba emelkedtek. Nem volt ritka, hogy egy-egy hagymáért 4-5 ezer guldent is kifizettek, amiért akkoriban már egy jobb házat is lehetett vásárolni valamelyik amszterdami csatorna mellett.

Az árveréseken több száz ember vett részt, mindenki a gyors meggazdagodást kereste. Sokan az egész vagyonukat tulipánhagymákba fektették, mígnem 1637 februárjában beütött a krach. Nemcsak magánemberek ezrei mentek tönkre, de az összeomlás megroppantotta az egész holland gazdaságot is. A tulipánmánia egyik legtragikusabb áldozata a tájképfestő Jan van Goyen volt, aki csaknem 20 évvel a tőzsdei krach után hunyt el, de még akkor is 18 ezer gulden adósságot nyögött a félresikerült virágbefektetés miatt.

Hollandia ma már alig emlékszik arra a nyomorra, amit a tulipánok okozták számára, sőt a világ legnagyobb virágoskertjével ünnepli az immár jelentős gazdasági hasznot hajtó növényeket. A Lisse városa mellett lévő Keukenhof 1950-ben nyitotta meg kapuit, és 32 hektáron mintegy 800 tulipánfajtát mutatnak be a látogatóknak (ez 7 millió szál virágot jelent). Keukenhof évente mindössze 8 hétig tart nyitva - idén március 23. és május 21. között -, és akkor 800 ezer látogatót szokott fogadni.

A tulipán a legnépszerűbb tavaszi virágok közé tartozik Magyraországo is, és bár most van a szezonja, a hagymáját már szeptember-október táján el kell ültetni. A magyar népművészet kedvelt motívuma, annak ellenére, hogy nálunk a növény csak a 17. század közepén  jelent meg török közvetítéssel. A neve is a turbán szóból ered, utalva a tulipánvirág muszlim fejfedőhöz hasonló alakjára. Magyarországon ugyan hamarabb ismerték ezeket a kellemes megjelenésű növényeket, de a tulipán Európa nyugati részén nagyobb karriert futott be.