A Bábolna Tetra Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ tojóhibrid-nemesítésének egyik meghatározó szereplője. Sikereik alapja az az 50 éve konzekvensen folyó genetikai munka, melynek érdekében - különösen az elmúlt tíz évben - több kutatási-infrastrukturális fejlesztés is történt. A bábolnai gazdaságból kinőtt cég az elődök szakmai munkájára támaszkodva 1960 óta foglalkozik intenzív baromfitenyésztéssel. A vállalkozás "Tetra" márkanéven bevezetett saját baromfi-hibridjeivel vált ismertté a nemzetközi piacon. Több mint 60 országban, köztük az Egyesült Államokban, Afrikában, Ázsiában is vannak olyan tenyésztési központok, ahol Tetra tenyészpárokat használnak.
A vállalkozás 2014-ben a Vas megyei Uraiújfalu község határában csaknem kétmilliárd forintos beruházással, a Darányi Ignác Terv 769 millió forintos pályázati forrásának felhasználásával hozta létre baromfikeltető üzemét. Most pedig saját forrásainak felhasználásával építettt kutatóbázist, amelyik szorosan együttműködik majd a Kaposvári Egyetemmel és a Dalmand Zrt.-vel. A benne folyó kutatási munkát az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból támogatják majd. A nyilvános cégadatok szerint a Bábolna Tetra Kft. külföldi és belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 2016-ban és 2017-ben is meghaladta az 5,5 milliárd forintot.
A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter az MTI-nek kijelentette: fontosnak tartja, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen, erre jó példa ez a beruházás. Hozzátette: ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, természetesen használni kell az egyetemi kutatóközpontokban megszületett eredményeket is. Hangsúlyozta: új divatirányzatok jelennek meg az élelmiszer-fogyasztásban. Egyes vásárlók a fehér színű tojást, mások pedig a barnább színűt kedvelik. Most pedig megjelenik a "krémszínű" tojás is a piacon, ami talán mindkét tábor tetszését elnyeri. Szólt arról is, hogy egyre inkább elvárás, hogy a ketreces tojótyúktartást váltsa fel a mélyalmos. Ugyanakkor olcsó és higiénikus termelésre az előbbi az alkalmasabb. Márpedig a tojásnak - teljes értékű fehérjeforrásként - mindenki számára elérhetőnek kell maradnia.
A felmérések szerint kismértékben nőtt a tojásfogyasztás Magyarországon. Míg öt évvel ezelőtt átlagosan 214 tojást fogyasztott el az ember egy év alatt, addig tavaly már húsz darabbal több volt ez a szám. Korábban 300 tojást is elfogyott egy évben egy főre lebontva.
(Forrás:MTI/AM Sajtóiroda)
