A termőföldek hektáronkénti átlagára 1,4 millió forintot tett ki 2017-ben, és ez 16 százalékos növekedést jelentett a 2016-os évhez képest - derül ki az Agrotax Iránytűből, amely a 2017-es országos termőföldpiaci változásokat dolgozta fel. Az összes értékesített terület 280 ezer hektár körülire tehető, amelyből csaknem 131 ezer hektár szántó, a többi pedig vegyes művelésű, illetve erdőterület volt. Tavaly legkisebb mennyiségben szőlőültetvényeket adtak el, mindössze 1116 hektárt.
Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a földárak a jövőben is folyamatosan emelkednek majd. A szántóknál még nagyobb áremelkedésre lehet számítani a következendő években, mivel e területek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, másrészt a gazdák növelni szeretnék birtokaikat. A keresleti piac tehát jelen van, akad azonban olyan térség is, ahol nem akad megvásárolható termőföld. Az ügyvezető igazgató szerint a magyar földárak jelenleg nincsenek nyugat-európai színvonalon, de lehetséges, hogy a jövőben megközelítik azokat.
A bemutatott iránytű szerint az ország összes régiójában egymillió forint felett volt hektáronként a földek átlagára 2017-ben. A legmagasabb, 1,65 millió forintos hektáronkénti árak a Dél-Alföldön jelentkeztek, a legalacsonyabb, 1,1 millió forintos árak pedig Észak-Magyarországon. Megyei bontásban Budapest volt a legdrágább, itt 2,4 millió forintot tett ki egy hektár föld, a legolcsóbb földárak pedig Nógrád megyében keletkeztek 947 ezer forintos hektáronkénti árral, így 2017-ben csak e megyében bizonyult 1 millió forint alattinak a termőföld hektáronkénti átlagára.
2017-ben egy hektár szántó 1,5 millió forintos áron kelt el, ami 13 százalékkal magasabb a 2016-os áraknál. A legnagyobb mértékű, közel 20 százalékos drágulás az Észak-Alföldön jelentkezett, míg a legcsekélyebb a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, 8 százalék körüli mértékkel. A megyék többségében 10 százalékos volt a szántók átlagárának emelkedése, a legmagasabb Hajdú-Bihar megyében, ott közel 27 százalékos drágulást mértek.
Az országos szántóföld-forgalom több mint fele az Észak- és Dél-Alföldre tehető, míg a legalacsonyabbat - kevesebb mint 10 százalékot - Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, illetve a Nyugat-Dunántúlon bonyolították le. Az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 8,2 hektárra tehető 2017-ben.
A gyümölcsösök 2017-es hektáronkénti átlagára 1,7 millió forint volt, a legdrágábbak, 2 millió forint feletti átlagárral Közép- és Dél-Dunántúlon, míg a legolcsóbb gyümölcsösök, 1,5 millió forint alatti átlagárral Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon keltek el.A szőlők 2017-es hektáronkénti átlagára 1,86 millió forintot tett ki, a dunántúli régióban voltak a legdrágábbak, 2 millió feletti átlagárral, míg a legolcsóbbak Nógrád megyében, 1 millió forint alatti átlagárral. A 2017-ben értékesített szőlő átlagos területe 0,74 hektár, az erdők országos hektáronkénti átlagára pedig 998 ezer forintra tehető.
A szántók átlagos haszonbérleti díja hektáronként 49 ezer forintot tett ki2017-ben. A legmagasabb díjak a Dél-Alföldön, a legalacsonyabbak pedig Közép-Magyarországon jelentkeztek.
A haszonbérleti díjak kevésbé emelkedtek 2017-ben, mint a termőföldárak - állapította meg Sáhó Ákos. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a gazdálkodókban egyfajta bizonytalanság alakult ki a 2020 utáni támogatásokkal kapcsolatban.
