Felmérte a gazdálkodói vízigényeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azzal összefüggésben, hogy a kormány tavaly öntözésfejlesztési stratégia kidolgozásáról döntött. A falugazdászok a NAK közleménye szerint 39,2 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,15 millió hektár területet térképeztek fel 2017. december 1. és 2018. január 31. között.

A felmérésben elsősorban azokra a területekre koncentráltak, amelyeknél a legjelentősebb öntözési igények merülhetnek fel. A gazdálkodók ma országosan mintegy 80 ezer hektárt öntöznek, a felmérésbe vont területekből pedig a jelenleg is öntözöttek 87 százaléka négy megyére - Jász-Nagykun-Szolnokra, Békésre, Hajdú-Biharra és Csongrádra - esik. A legnagyobb, 30,1 százalékos területarányt Jász-Nagykun-Szolnok megyében mérték.

Az 1,15 millió hektáros felmért területen a gazdálkodók 377 ezer hektárt kívánnak öntözni a jövőben - derül ki a NAK közleményéből. Az öntözési igények is főként abban a négy megyében jelentkeztek, ahol most is több az öntözött terület, de az arányok a mai helyzettől eltérnek. A felmért öntözési szándékok területaránya Hajdú-Biharban 38,6 százalék, Békésben 18,2 százalék, Jász-Nagykun-Szolnokban 16,9 százalék, Csongrádban 10,1 százalék volt.

A készülő kormányzati stratégiai azt célozza meg, hogy a 80 ezer hektáros jelenlegi öntözött terület minimum 300 ezer hektárra növekedjen, így a NAK felmérése szerint a termelői igények meghaladják a prognosztizált területet. Az öntözés fejlesztése azért lehet egyre időszerűbb, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát jelenleg a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása okozza, mert a termőterületeket emiatt a belvíz és az aszály egyaránt veszélyezteti - állapítja meg a NAK közleménye.