250 milliós forgalmat bonyolít le Heves megyei Gyöngyöstarján határában az Agro-Multifood Kft. Hat fűtött csarnokban folyik a lisztbogarak és giliszták tenyésztése. Az adózott eredményük 2016-ban több mint 8 millió forint volt, ehhez mintegy másfél hektárt igényelnek a termőföldből. Télen-nyáron 40 embernek biztosítanak munkát ebben a szegénynek mondható régióban. A vállalkozást három holland üzletember alapította 1995-ben. Termékeik hobbiállat-eledelként és csaliként Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban és Németországban találnak vevőre.
A magyar tulajdonú Bugs World sokkal fiatalabb vállalkozás. Közvetlenül a hazai hobbiállat-tartókat szolgálja ki:
Csótányok, szöcskék, sáskák, lepkék hernyói, bogarak és legyek szerepelnek a kínálatukban, összesen 17 faj. Tiszakécske mellett, két hektáron foglalkoznak rovarok tenyésztésével. A padlófűtött csarnok több termében a különféle fajoknak eltérő hőmérsékleti és fényviszonyokat állítanak be.
A legtöbb gondoskodást a sáskák igénylik. Övék a legvilágosabb terem, és 40-45 fokos meleget élveznek. Még télen is biztosítani kell számukra a friss füvet, ami a mi klímánkon megnehezíti a tenyésztésüket. A tücskök már beérik 35 fokkal. A lisztkukacok ehhez képest igénytelenek, 60 fokos pára mellett 26-28 fokos melegben tenyésznek, és nagyjából egy hónap alatt a lárvából bogárra fejlődnek, majd ismét petét raknak.
Az egyes fajok tartási nehézségeit jól tükrözi az alábbi táblázat, melyben a kiskereskedelmi áruk szerepel:
- fekete tücsök 1000 db, minden méret 1200 Ft
- keleti vándorsáska 50 db, kisméretű 1450 Ft
- argentin csótány 50 db, kisméretű 1000 Ft
- katonalégy-árva 200 db, nagy méretű 1000 Ft
- gyászbogárlárva 100 db, kisméretű 700 Ft
- lisztkukac 400 db, normál méretű 500 Ft
A fenti fajok fehérjetartalma 18 és 33% között ingadozik, a legtáplálóbbak a csótányok. A tiszakécskei kéthektáros farmon 10 ember csak a rovarok körül tevékenykedik, de a csomagolás és szállítás is igénybe vesz néhány dolgozót. Külföldi források (Alimentation animale, 2018.) egy
A technológia egyes elemei szakmai titkot képeznek, a magyar vállalkozás tulajdonosai csak annyit árultak el az agrárszektor.hu-nak, hogy külföldön gyűjtött és saját tapasztalat alapján dolgoznak. Azt azonban így is tudni lehet, hogy a rovarok takarmánya javarészt gabonaipari vagy egyéb melléktermék, pl. búzakorpa, selejtrépa, amihez egyéb összetevőket adnak. A takarmányt általában közvetlenül a lárvákhoz keverik egy tálcán, az etetés naponta történik.
Ha nem állateledel lesz…
Tücsköt-bogarat beszélt a miniszter
Az élelmiszeripari feldolgozásra érett kort a fajok többsége 30 és 90 napos kor között éri el. Ekkor következik a gőzölés, ami pillanatok alatt elpusztítja a rovart, majd a préselés, centrifugálás, szárítás, csomagolás. A végtermék általában rostban és zsírban gazdag liszt, kiegyenlített aminosav-összetétellel és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajjal. Jelenleg a rovaripari termelőket uniós szinten egy non-profit érdekvédelmi szervezet, az International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) képviseli, amely kb. 40 kisebb-nagyobb céget tömörít magában. A szervezet segíti a termelőket az engedélyeztetési kérelmek benyújtásában.
