1. Alig több, mint 100 éve használunk műtrágyákat tápanyag-utánpótlásra.
2. 1925-ben még hektáronként csak 8 kg nitrogént, 8 kg foszfátot, és 23 kg káliumot szórtak ki a földekre. A búza átlaghozama hektáronként 16 mázsa (!) volt Németországban.
3. Ugyanitt 2015-ben az átlagos műtrágyahasználat így alakult: 109 kg nitrogén, 18 kg foszfát és 27 kg kálium hektáronként. A búza hozama 83 mázsa/hektárra ugrott .
4. Németországban 8 vállalkozás foglalkozik nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák gyártásával, ezek közül a Yara a legnagyobb (2.100.000 tonna/év), a második a BASF (975.000 tonna/év).
5. Összesen 4.425.000 tonna nitrogéntrágya előállítására van kapacitás a németeknél. A magyar Nitrogénművek Zrt. 1.475.000 tonna műtrágyát gyárt.
6. Az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználás Magyarországon 16 év alatt csaknem megduplázódott: 61 kg-ról 103 kg-ra emelkedett.
7. A talajok nettó tápanyagmérlege évek óta hektáronként 16-26 kg pluszt mutat nitrogénből.
8. Egy tonna ammónium-nitrát nettó ára 2006-ban 50 ezer forint volt, tavaly pedig 75 ezer. A mészammon-salétrom ára ez idő alatt nettó 40 ezerről 56 ezerre emelkedett.
9. Leginkább a kálium hatóanyag drágult az idők során. Egy tonna kálisó nettó ára tíz év alatt 51 ezer forintról 91 ezerre nőtt.
10. Az NPK (15-15-15) műtrágya nettó ára egy évtized alatt 56 ezerről 92 ezerre emelkedett. A talajok foszformérlege évek óta mínusz 1-3 kg-ot mutat hektáronként.
Forrás: agrarheute.com és KSH
