Februárban a nyerstej országos termelői átlagára 98,18 forint/kilogramm volt az AKI nyilvántartása szerint, miközben a kiviteli ár csak 84,18 forintot ért el. Utóbbi alapvetően az olasz azonnali piaci árakhoz igazodik, amelyek viszont már - igaz enyhén - újra emelkedni kezdtek az elmúlt 1-2 hétben. Harcz Zoltán szerint ez hamarosan érzékelhető növekedést hozhat az exportárakban is. Magyar valutában számolva a taljánoknál mintegy 86-92 forintot ér a spot piacon most egy kilogramm nyerstej, míg csupán 9 centet a fölözött tej (ezt azonban csökkenti még a fuvarköltség!).
Egyrészt jön a tavasz, és májusban-júniusban a legnehezebb eladni a tejet a természetes termelési csúcs miatt. Másrészt egész Európában növekedésnek indult a kibocsátás. A 2014-es orosz embargót követően előbb egy tejpiaci válság bontakozott ki, amire a tejkvóta 2015. márciusi megszűnése csak rásegített. Az unió - ha megkésve is - támogatott termelési önkorlátozást vezetett be, ennek hatására Európa legtöbb tagállamában átmenetileg csökkent a tejkibocsátás.
Az intézkedés már véget ért, és időközben Kína, Észak-Afrika és Szaúd-Arábia tejtermékek iránti igénye is fokozódott, ezért azok a vállalkozások, amelyek a tejkvóta megszűnésére készülve fejlesztették kapacitásaikat, újra gőzerővel üzembe álltak. Ennek hatásait látjuk most. Hogy mégsem csökkent a boltokban a vaj ára? A tejzsír és a belőle készülő valamennyi tejtermék felértékelődött a fogyasztói igények változása miatt - magyaráz Harcz Zoltán. Drasztikus változásra, teljes visszarendeződésre már nem is számíthatunk ezen a téren.
A világpiaci kínálat ugyanakkor hirtelen megváltozhat, például ha Új-Zélandon szárazság van, akkor Kína nem onnan, hanem Európából fedezi a tejigényét, ami megemeli az itteni árakat. Ha a gazdaságpolitikai döntések éppen nem befolyásolják a piacot, akkor az új-zélandi vagy dél-amerikai kedvezőtlen időjárásra mindig "számíthatunk". Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a tejtermelést számos jogcímen támogatjuk, az állattartást pedig előírásokkal korlátozzuk. Az európai tej ezért drága, de minőségi portékának számít a nemzetközi piacon, főleg Ázsiában.
Egy év telt el azóta, hogy a friss tej áfája 5 százalékra csökkent. Hozott ez érezhető változást a piacon? - tesszük fel a kérdést. Harcz Zoltán egyrészt dicséri a kormány első lépését, másrészt annak örülne, ha a tartós tejek és egyes alapvető tejtermékek áfája is hasonló szintre süllyedne. A fenti törvényi változás az idehaza értékesített tejek csupán 15-18%-át érinti. A tejgyártásban és -értékesítésben - üzleti szempontok miatt - gondot jelent a néhány napos szavatossági idejű tejek kezelése, főleg a nyári időszakban. A tartós tejeknek így mindig helyük lesz a polcokon. Harcz Zoltán emlékeztet rá, hogy sok fogyasztó még ma sincs tisztában vele, hogy az UHT és ESL tejek tápértéke semmiben nem különbözik a pasztőrözött (friss, vagy nyers) portékáétól.
"Kezdeményeztük a túró, a tejföl, a vaj, a trappista sajt esetében is az 5 százalékos áfakulcs bevezetését a kormánynál. Ezek a termékek Magyarországon hazai tejből készülnek, és jellemzően idehaza kerülnek elfogyasztásra. Félkemény sajt még mindig nagy mennyiségben érkezik be az országba, ezért az intézkedésnek lenne piactisztító hatása. Úgy tudom, van fogadókészség a kormány oldaláról az alapvető élelmiszerek általános áfa-csökkentésének folytatására, de hogy ez idén testet ölt-e egy jogszabályban, az majd csak a választások után dől el" - összegez a szakember.
