Európa a világ legnagyobb cukorrépatermelője, de nem ez a növény biztosítja a legtöbb nyerscukrot a világ számára, hanem a cukornád. Ennek termelésében pedig Brazília jeleskedik. A cukorrépából előállított cukor a világtermelés 14%-át adja, 2026-ra pedig tovább zsugorodhat a részesedése 13%-ra.
Egyre olcsóbb a cukor
A legkönnyebben és fajlagosan legnagyobb mennyiségben kinyerhető szacharózt a cukornád tartalmazza, amiben Brazília bővelkedik. Az ország közlekedésében azonban fontos szerepet játszik az etanol, amit döntően szintén cukornádból állítanak elő. Ha alacsony a cukor világpiaci ára, akkor több etanol készül, ha magas, akkor kevesebb. Az etanol ára pedig a kőolaj árához igazodik, ha az magas, akkor etanolból is több készül, cukorból viszont kevesebb. Idén az alacsony cukorár és a magas belső etanolfelhasználás miatt 60 százalékosra emelkedhet a bioüzemanyag-gyártásban felhasznált nádcukor aránya Brazíliában a korábban jellemző 50 százalékos arány helyett.
Amint az az alábbi ábrán is látszik, a világ cukorpiacára Brazília döntő hatással van,a világtermelés mintegy ötödét ez az ország adja. Viszont tavaly már csak 36 millió tonna cukrot gyártottak, idén pedig az alacsony árak miatt 34,5 millió tonnára fogják vissza a termelést a Nemzetközi Cukorszövetség becslése szerint. Sajnos mindez nem változtatott a kínálati bőségen, ugyanis India rohamos tempóban növeli kibocsájtását, már a 31 millió tonnát is átlépte a termelése.
Az Európai Unió cukorrépatermelése 18-20 millió tonna. A répatermő terület és az átlaghozam is növekszik, miközben az egy főre eső cukorfogyasztás csökkenő tendenciát mutat a térségünkben. A fenti folyamatok miatt minden mértékadó becslés a cukorár tendenciózus csökkenését vetíti előre a következő 10 év során.
Támogatott, de nagyon forrásigényes
Azzal, hogy 2017 október elsejével megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, szabadabbá vált a termelés, miközben a gazdákat segítő szubvenciók is folyamatosan zsugorodnak. A növekvő termelés és a csökkenő támogatás mellett csak a leghatékonyabb gazdaságok maradnak életben. A magyar termelők klimatikus okokból versenyhátrányan vannak az északibb országok cukorrépatermelőivel szemben, sem átlaghozamokban, sem cukortartalomban nem hozzuk a nyereséget garantáló számokat.
A termelést segítő támogatás hazai keretösszege ma 7,984 millió euró, de 2020-ra 7,545 millió euróra mérséklődik. Az összeg meghatározásakor mintegy 19 ezer hektáros potenciális cukorrépaterülettel kalkuláltak a döntéshozók. A tényleges termelés ennél kevesebb hektáron zajlik: 15 és 18 ezer hektár között szór, idén mintegy 16 ezer hektárt ölel fel. A termelők tavaly cc. 150 ezer forint támogatáshoz juthattak hektáronként, idén viszont gyengébb a forint árfolyama és kisebb a növény termőterülete is, úgyhogy minden esély megvan a hektáronkénti 160 ezer forintos támogatásra. Ez épp jókor jön, mert a cukor árának esését az egyetlen megmaradt hazai (egyébként az osztrák Agrana kezében lévő) cukorgyár igyekszik a termelők felé érvényesíteni.
Berki Gyula, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke éppen tárgyalásokat folytat a gyárral.
Tavaly tonnánként 23,5 eurót ért a cukorrépa, 16 százalékos cukortartalomra korrigálva. Legalább ennyit most is kapni szeretnének a termelők. Úgy vélem, ahhoz, hogy a hazai répatermesztés hosszabb távon fennmaradhasson, szükség van némi önmérsékletre az ipar és a kereskedelem részéről is. A 150 forintos kereskedelmi cukorárat irreálisnak tartom" - fogalmaz a szövetség elnöke.
Idén hektáronként átlagosan 65-67 tonnás cukorrépatermésre van kilátás, a cukortartalom 14,5 százalék körüli. A hozam nem rossz, támogatással együtt rentáblis lehet a termelés - mondja Berki Gyula. Egy hektárnyi cukorrépa előállítása ugyanis 650-700 ezer forintot emészt fel, míg a bevétel 500 ezer forint körül alakul. Vagyis a támogatás létkérdés a termelők számára. Azt viszont nem tudni, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban is megmaradhatnak-e a termeléshez kötött támogatások, és ha igen, azokat uniós borítékból vagy hazai forrásból kell-e majd finanszírozni? Könnyen előállhat egy olyan forgatókönyv, ami gazdaságtalanná teszi a hazai cukorréparmelést.
Mi, ha nem cukorrépa?
A kiutat Magyarország számára az izocukor-előállítás adhatja. Ennek kvótaszabályozása szintén megszűnt a tavalyi évben. A folyékony édesítőszer termelésében kifejezetten versenyelőnyben vagyunk Európában, aminek két oka van:
- bőségesen rendelkezésünkre áll az alapanyagául szolgáló kukorica;
- hatalmas hazai feldolgozókapacitások állnak a rendelkezésünkre.
A kvótaszabályozás korábban 250 ezer tonna (répacukorra korrigált mennyiségű) izocukor előállítását tette lehetővé Magyarország számára, amit gyakorlatilag a szabadegyházi Hungrana Kft. használt ki - kissé túl is lépve azt -, és ezzel a vállalkozás az Európai Unióban termelt izoglükóz bő harmadát gyárthatta le. Az EU adatai szerint a kvótaszabályozás megszűnése után Magyarország izoglükóz-termelése hamarosan átlépte 300 ezer tonnát, a tavaly év végén elindított tiszapüspöki gabonafeldolgozóval pedig potenciálisan újabb 150 ezer tonna izocukor termelésére nyílt mód az országban. (A cég a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó KALL Ingredients Kft. kezében van.) Mint az alábbi ábra mutatja, hazánk vetélytárs nékül uralja a kontinens cukorszirup-piacát.
Az előrejelzések szerint a kukoricából gyártott cukor termelésének lendülete megmarad az unióban, és 2026-ra elérheti az 1,9 millió tonnát, vagyis megduplázódik a jelenlegi szint. Ez azt jelentené, hogy a mostani bő 4 százalékos izoglükóz-részesedés 10 százalékra növekedhet a kontinens cukorpiacán. Az USA-ban az izoglükóz cukorpiaci részesedése 36 százalékra tehető - ennek elérése Európában azonban nem valószínű. Az azonban biztosra vehető, hogy jó lóra tettek a tiszapüspöki befektetők: az édesipar egyre nagyobb mennyiségben használja ezt a folyékony édestíőszert, így a termékre folyamatosan nő a kereslet.
