Brazíliában 2019 első félévében a marhahúsexport 25,5 százalékkal 827 ezer tonnára, a kivitel értéke pedig 16,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Argentínában pedig az év első öt hónapjában 47 százalékkal 275 ezer tonnára bővült a nemzetközi piacon értékesített marhahús mennyisége - derül ki a NAIK AKI piaci jelentéséből. Pillantnyilag a világon mindenütt konjunktúra van az állati fehérje piacán, így Európában is 15-20 százalékos exportbővülés figyelhető meg marhahúsból. Az afriakai sertéspestis miatt a kínai termelésből kieső disznókat nem lehet egyik pillantról a másikra pótoni, így minden helyettesítő termék iránt nőtt a kereslet, ezzel együtt ezek ára is.
Ez eddig rendben is van, örülünk neki. Szomorúbb képet fest a marhahús piacáról az OECD-FAO 10 éves előrevetítése. Eszerint Brazília marha- és borjúhústermelése 14 százalékkal 10 millió tonnára emelkedhet 2028-ra a 2016-2018 közötti időszak átlagához viszonyítva. A kivitel 1,3 millió tonnáról 2,1millió tonnára ugorhat a következő évtizedben. Ez nem kevesebb, mint 60 százalékos (!) bővülést jelentene. Eközben az argentinok sem tétlenkednének, marha- és borjúhús-kibocsátásuk 24 százalékkal 3,5 millió tonnára nőhet 2028-ra a 2016-2018 közötti évek átlagához viszonyítva.
Mindeközben az EU marha-és borjúhústermelése 4,4 százalékkal 6,8 millió tonnára mérséklődhet 2028-ra a 2016-2018 közötti időszak átlagához viszonyítva. Az export 9 százalékkal, az import 1százalékkal csökkenhet a jelzett időszakban.
Sok jót nem várhatunk, miután a Mercosur-megállapodást sürgető Németország agrárminisztere is védelmébe vette a szabad-kereskedelmi terveket a dél-amerikai országokkal, mondván: a vámmentes kontingenseken kívül minden beérkező tételt magas tarifákkal sújtanak majd. Mint azt az agrárszektor.hu-n megjelent szakértői elemzés is mutatja: hazánkban a méz, a marhahús, a baromfitermékek és az etanol gyártása kerülhet majd hátrányosabb helyzetbe, ha a megegyezés életbe lép. Mivel Magyarország érdekei megegyeznek a német autóipar érdekivel, a magyar szaktárca is gyenge ellenállást mutat majd az ügyben.
Magyarországon a vásárlók pénztárcájának vastagsága is erősen befolyásolja a fogyasztói szokásokat. A beáramló argentin és brazil marha csökkenteni fogja az árakat, ami növelheti a ma még csekély marhahúsfogyasztást, de nem fogja vigasztalni a piacból élő marhatartókat. A gazdaságpolitikai szempontból jónak tűnő szabadkereskedelmi egyezményt egyedül a klímatudatos fogyasztók bírálhatják felül, amikor a kisebb ökológiai lábnyomú állati termékek mellett döntenek.
Ekkor is marad azonban a kérdés, hova induljon el a magyar marha? Idén az év első négy hónapjában a legtöbb állatot Ausztriába szállítottuk, ahova 52 százalékkal nőtt a kivitel a tavalyi időszakhoz képest, míg Törökországba 19 százalékkal kevesebb marha került. Hamarosan nemcsak a brazilok, hanem a Brexit miatt az írek is nagy mennyiségű marhahúst zúdítanak majd az EU-ra. Úgy tűnik, az európai célpiacok a jövőben elvesztíthetik vonzerejüket, az ágazatnak sürgősen újabb utakat kell találnia, és minél hamarabb megoldani a hazai vágást és feldolgozást is.