A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után - ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána - idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek - ez megegyezik az európai átlaghozammal.
Idén ennyit fialtak az olajosok
A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez 291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.
A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.
A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.
Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között - az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit "repcésebb" évjárat van, hol egy picit "naprásabb", hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.
Mi lesz a sorsuk?
Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros "lélektani" határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az "elsőgenerációs" alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.
A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.
A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj' isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.