Látványosan felgyorsult a digitalizáció a mezőgazdaságban is, mióta 2009-ben megalapították a céget. Hová jutottak el az elmúlt szűk egy évtizedben? Sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket annak idején kitűztek?
Ebben a közel tíz évben sokkal többet sikerült elérnünk, mint amennyit a cég alapításakor gondoltunk volna. Egyrészt jóval nagyobb jelenleg a piaci részesedésünk, mint amiről valaha álmodtunk, másrészt sokkal nagyobb a cég maga. A nemzetközi terjeszkedés a cég alapításakor nem szerepelt a terveink között, most azonban már másfél éve Romániában is jelen van az AgroVIR, és több mint 80 ezer hektáron használják a rendszerünket. Idén nyáron kitelepítettünk egy céget és egy csapatot Argentínába, ahol már több ügyfelünk is van, valamint fél éve Bulgáriában is jelen vagyunk. A cég jövő évi tervei között ugyanakkor Ukrajna meghódítása is szerepel. Ez nem kizárólag a mi érdemünk, megfelelő időben voltunk ugyanis a megfelelő helyen. 2009-ben, a cég alapításakor alakult ki pont egy olyan környezet Magyarországon, amikor már felmerült az igény egy olyan vállalatirányítási rendszerre, illetve vezetői döntéstámogatásra, mint amilyen az AgroVIR rendszere is. Ebben az időszakban jelent meg a mezőgazdasági cégeknél az a gondolkodásmód, amelynek mentén a cégünk meg tudott erősödni, és fel tudta venni a lépést a szektor igényeivel.
Az AgroVIR korábbi tervei között szerepelt, hogy az állattenyésztésben, illetve a szőlészet-borászatban is használható lesz a szoftver. Mely területeken lehet most alkalmazni a rendszerüket?
Jelenleg kevesebb mint tíz szőlészet-borászati ügyfelünk van, ebben a szektorban jelenleg direktbe nem értékesítünk. Ha valaki megkeres minket, akkor azonban mindig tudunk megoldást kínálni számára.
A gyakorlatban mire használják a gazdálkodók az AgroVIR szoftvert?
Az adminisztratív terhek és feladatok csökkentésére használják, valamint a napi és stratégiai döntéseik támogatására. Jelenleg az a fő célunk, hogy nagyobb segítséget adhassunk az ügyfeleinknek abban, hogy könnyebben tudjanak döntéseket hozni. Folyamatosan próbáljuk egyszerűsíteni a szoftver használatát automatizmusokkal, benchmarkokkkal, KPI-okkal, illetve különböző elemzésekkel.
Mi lesz a következő mérföldkő a program fejlesztésében?
Az adatelemzés egyre nagyobb léptékben zajlik, mostanra annyira sok paramétert, illetve változót tudunk mérni és összehasonlítani, ami egy más jellegű gondolkodást tesz lehetővé, és végeredményben egy sokkal jobb döntést eredményezhet, legyen szó például vetésforgóról, fajtáról vagy technológiáról. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a talaj, valamint időjárási adatok táblaszinten legyenek összekapcsolva az inputanyagokkal, a költségekkel és a jövedelmezőséggel.
Mit gondol, hol tart most a precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság Magyarországon?
Sokan nem is gondolnák, de Magyarország nagyon jól áll a precíziós technológiák és a digitalizáció eszközeinek használatával. A magyar termelők a digitális gondolkodásban sincsenek lemaradva, amit az is mutat, hogy az AgroVIR rendszere a szántóterület tíz százalékán jelen van. A precíziós eszközökre is megvan az igény ügyfeleink részéről, hiszen ezek adatai is integrálhatóak a rendszerünkben.
Mennyire nyitottak a munkavállalók az AgroVIR-re? Mennyi idő alatt lehet bevezetni egy ilyen átfogó rendszert egy gazdaságban?
A munkavállalói réteg és a kor egyáltalán nem jelent problémát, sokkal nagyobb korlát a rendszer használata során a hozzáállás. Akad például olyan idősebb ügyfelünk, aki azelőtt még számítógépet sem használt, az AgroVIR szoftvere azonban akkora segítséget jelent számára, hogy megtanulta használni. Ezzel szemben van olyan a fiatalabb korosztályba tartozó ügyfelünk, akivel a nem megfelelő hozzáállása miatt vért izzadtunk, mire hajlandó volt a rendszert napi szinten használni. Egy nagyobb cégnél 3-6 hónapot vesz igénybe, mire sikerül bevezetni az AgroVIR-t, ennyi idő alatt lehet ugyanis átállni egy napi szintű, precíz adatrögzítésre a határidőnaplóról, illetve az Excel-ről. Én akkor vagyok elégedett, amikor egy cég olyan számok alapján hoz döntést, amelyek a tényleges működését segítik, ez viszont a kezdeti időponttól számolva két év. Az első és gyakran a második év is az adatrögzítési és menedzsmenthibák megtalálásával telik, ami egy természetes folyamat, hiszen egy ilyen rendszer bevezetése bármelyik iparágban nagyjából ennyi időt vesz igénybe.
Problémát jelenthet a márka és márka közötti, illetve a szoftver és szoftver közötti kommunikáció? Képesek akár többféle eszközt is érteni és kiszolgálni?
Vannak olyan IT megoldások, amelyek nagyon nyitottak, ilyenek az elektronikus hídmérlegek, vagy akár az elektronikus üzemanyagkutak, a számviteli és pénzügyi rendszerek nagy részéről pedig szintén megvan a kellő fogadókészség.
Ön szerint lehetséges, hogy egyszer akár emberek nélkül is irányítható lesz egy gazdaság?
A világpiaci szereplők jelenleg azon vannak, hogy a lehető legtöbb eszköz automatizált legyen. Egyre több az okostelefon-alkalmazás, és egyre több olyan megoldás születik, amelyik még inkább fogyasztó-kompatibilissé teszi az okoseszközöket. Azt kizártnak tartom, hogy az emberi tényező egyszer majd teljesen kiiktatható lesz a gazdálkodásból, azt viszont el tudom képzelni, hogy automata traktorok dolgoznak majd a földeken.
A cikk Az 50 legbefolyásosabb személy az agráriumban évkönyvünkben jelent meg, amely a linkre kattintva meg is rendelhető.
