A következő öt évben gyökeresen átformálódik a gyártókhoz és kereskedőkhöz fűződő fogyasztói viszony, hosszú távon pedig a teljes kiskereskedelmi struktúra. A kereskedők terjeszkedési stratégiájuk kiemelt részeként mind nagyobb hangsúlyt fordítanak saját márkáik megjelentetésére az online és offline csatornákon.
A Nielsen vásárlói trendeket vizsgáló ("Shopper Trends") kutatása szerint a válaszadók 41 százaléka vélekedik így. Közel egyötödük szerint fejlődik a sajátmárkás árucikkek minősége. A magasabb minőség iránti fokozott fogyasztói elvárásokra reflektálva a kereskedelmi márkák portfóliójában is megfigyelhető az ún. prémiumizáció jelensége, vagyis valamivel magasabb áron, jobb minőségű termékpaletta kerül a boltok polcaira, valódi versenyt támasztva ezzel a gyártóknak.
Európában a globális átlaggal szemben is magasabb a kereskedelmi márkák értékbeli piaci részesedése. A 17 százalékos világátlaggal szemben 31 százalék volt 2016-ban, utóbbi közel 1 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Magyarországon az élelmiszerek között hasonló a tendencia, 28-ról 29 százalékra nőtt a sajátmárkás termékek értékben mért piaci részesedése.
A Nielsen által monitorozott 15 legnagyobb élelmiszerkategória közöt a sajátmárkás részarány nagysága szempontjából vezet az állateledel (58 százalék), étolaj (53 százalék) és tejföl (42 százalék). A vegyi áruk között jóval erőteljesebb a gyártói márkák dominanciája. Mind 2016-ban, mind pedig 2017-ben a teljes forgalom több mint négyötödét tudhatták magukénak (a kereskedelmi márkák részesedése 18 százalék).
De mint említettük, a prémiumizációs törekvések is megjelentek a kereskedelmi láncok árukínálatában, amely erőteljes és hatékony válasz a magasab színvonalat igénylő keresletre.