Az afrikai sertéspestis kitörése miatt a fogyasztók inkább a biztonságosabbnak vélt csirkehús felé fordultak Kínában, emiatt megugrott a baromfitermelés az ázsiai országban, ami 2019-ben elérheti a 12,65 millió tonnát az USDA becslése szerint. Ez éves összehasonlításban 8 százalékos termelésbővülést jelent. Mivel nőtt a naposcsibék és a csirkehús iránti kereslet is, a termelők a magas árak miatt motiváltak a termelés fokozásában. 2018-ban Kína frissíteni tudta genetikai állományát is új-zélandi és lengyel nagyszülőpárok behozatalával, így az országban általánosan alkalmazott kényszervedletés gyakorlata - amivel a kotlás gyorsabban kiváltható - egy rövid időre visszaszorult az országban.
Erre az évre 9 százalékos fogyasztásbővülést várnak az USDA elemzői, ami a baromfitermelést 2019 utolsó negyedévéig biztosan jövedelmező tevékenységgé teszi. Idén a kínai baromfiimport és -export nagyjából egyensúlyban lesz egymással, 450 ezer, illetve 455 ezer tonnát tehetnek ki. Meg kell azonban jegyezni, hogy a behozatal esetében ez 20 százalékos emelkedést jelent éves összehasonlításban. Kína legnagyobb beszállítója 2018-ban Brazília volt: az importmennyiség 85 százaléka innen származott. Ez bizonyára így marad 2019-ben is, ugyanis a dél-amerikai ország ármegállapodást kötött Kínával, amely mentesíti a legnagyobb exportőreit a Peking által 2019-ben bevezetett dömpingellenes vámoktól.
Az előrejelzett 455 ezer tonnás exportmennyiség 1 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest, a kínai csirke ugyanis az áremelkedések ellenére még mindig versenyképesnek számít a tengerentúli piacokon. Sőt, Peking 5 ezer tonnás kvótaemelést tudott kiharcolni az európai piacokon. Tavaly a kivitt baromfihúsmennyiség 48 százaléka Japánba, 32 százaléka Hongkongba érkezett, Európa 8 százalékos piaci részedéssel állt a harmadik helyen.