Nem okoz gondot az aszály a zöldségtermelők számára, az április első feléig földbe került, korai vetésű növények 80 százalékát ugyanis öntözik. Az elmúlt napokban esett csapadék azonban kifejezetten jól jött, mivel a szabadföldi zöldségek palántázása, illetve néhány hét múlva kezdődik. A következő egy hónapban további csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy az április közepén földbe került zöldségek a vetés utáni időszakot is sikeresen átvészeljék.
Habár az aszály egyelőre nem okozott gondot a zöldségtemelők számára, az elmúlt napok esőzése itt is jól jött - mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A gyökérzöldségek (csaknem 5 ezer hektár), a hagymafélék (2 ezer hektár), valamint a zöldborsó (mintegy 20 ezer hektár) már április első felében a földbe kerültek, és mivel a korai vetésű növények mintegy 80 százalékát öntözik, az aszályt jobban átvészelték, mint az őszi vetésű szántóföldi növények.
Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A konferencián az agrárgazdaság legaktuálisabb témáiról kaphatnak naprakész információkat a résztvevők. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. Ha tájékozott akar lenni az agráriumban, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra április 26-án! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!
A szabadföldi zöldségek - amelyek közül különösen jelentős a csemegekukorica és a dinnyefélék - vetése és palántázása április közepén kezdődik, ezért nekik kifejezetten jól jött a hét végi eső. Ahhoz azonban, hogy kikeljene, a vetés utáni egy-másfél hétben is szükségük lesz csapadékra, így a termelők sikeressége nagyban függ majd a következő egy hónap időjárási viszonyaitól is - tette hozzá Ledó Ferenc.
Címlap kép: MTI Fotó: Rosta Tibor
