Mindenki nyugodjon le: teljesen szokványos, hogy tavasszal külföldi krumplit eszünk

Agrárszektor
Az utóbbi héten sok lap úgy tüntette fel, mintha rendkívüli jelenség lenne, hogy áprilisban nincs magyar krumpli a piacon. Rossz hírünk van: már februárban sincs elég, ráadásul így van ez hosszú évek óta. Jó hír, hogy a magyar új krumpli hamarosan átveszi az import helyét a pultokon - ahogy azt minden évben teszi. Egyetlen rendkívüli vonása van a mostani helyzetnek: a burgonya ára.

Jelenleg már csak Franciaországban, illetve Észak-Afrikában termesztett burgonya kapható Magyarországon, a magyar burgonya ugyanis szinte teljesen elfogyott a boltokból - adta hírül szinte minden portál, így az agrárszektor.hu is. Hozzátettük azonban: ez évek óta jellemző. A rendszerváltás után ugyanis a közös európai piac szabadabbá tette az áruk mozgását, és a komparatív előnyökkel bíró országok éltek a lehetőséggel.

Hogy pontosan lássuk a folyamatot: A burgonya vetésterületeaz 1930-as években még 290 ezer hektár felett volt hazánkban, ami a rendszerváltás idejére fokozatosan 44 ezer hektárra csökkent. Ezt egy átmeneti fellendülés után ismét hanyatlás követte. A hozamok viszont enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. A két trend így fest egy grafikonon:

Tavaly már csak 13.500 hektárt foglalt ez a korábban oly fontos népélelmezési cikk. A betakarított összmennyiség az elmúlt 5 évben 350-450 ezer tonna körül ingadozott. Egy főre vetítve ez éves szinten 35-45 kilogramm krumpli elfogyasztását teszi lehetővé. Friss étkezési burgonyából ma már csak fejenként 31 kilogrammot igényelünk egy évben. Ezen felül chips, liszt és fagyasztott krumpli formájában találkozunk leginkább a burgonyával, valamint igényli az ipar is (élesztő-, szeszgyártás). Ezen túlmenően exportálunk is egy kisebb mennyiséget (10-15 ezer tonna).

A teljes belső felhasználás 600 ezer tonnára tehető, ezért egy jó évjáratban a hazai termés az igények 75 százalékát, rosszabb években csak a 60 százalékát fedezi. Az önellátás nagyjából 15 éve, azaz a rendszerváltás óta nem megy nekünk.

A helyzet tehát nem újkeletű. Magyarországon általában február közepéig tart ki a haza burgonyatermés. Amikor ez elfogy, akkor jellemzően francia és lengyel eredetű krumplit eszünk májusig. Június elejétől a korai, foszlós héjú hazai burgonyák is megjelennek a pultokon, és a magyar termés fokozatosan kiszorítja az importot.

Ami igazán újdonság volt idén, az az árak elszabadulása volt. Februárban 66 százalékkal volt drágább a burgonya az egy évvel azelőtti árszinthez képest. A helyzet mindenütt rossz Európában:

tavaly az aszály az egész kontinenst érintette. 8,3 millió tonnával kevesebb burgonya termett az EU-ban, ami összemérhető volt Németország teljes tavalyi krumplitermésével

(az is 24 százalékkal zsugorodott a korábbi évhez mérten). Olyan, mintha Európa egy országnyi krumplitermést vesztített volna el a tavalyi szárazságban. A drágulás így valamennyi uniós országban bekövetkezett, hiszen nem akad egy olyan állam sem, amelyik olcsó importárut biztosíthatott volna a többiek számára.

Az árugrás tavaly nyáron következett be:

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?