2024. december 25. szerda Karácsony, Eugénia

Baromfipiac: Erős a verseny, de optimista a hangulat

Agrárszektor
A budapesti Vajdahunyad várában hatodik alkalommal rendezték meg azt a szakmai konferenciát, amelynek apropója a Baromfi Világnap volt. Az Európát uraló optimista hangulat tulajdonképpen a kínai termelés katasztrófájának köszönhető. A világ túlsó felén dúló járványnak, illetve a Peking és Washington közötti vámháborúnak is közvetlen hatása van az európai termelésre - ahogy a Brexitnek is lesz, ha megvalósul. A konferenciáról készült beszámolónk második részét olvassák.

Birthe Steenberg, az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetségének (AVEC) főtitkára is foglakozott a fogyasztói tévhitekkel, de központi témája a világpiaci kilátások voltak. A világ első számú baromfihús-előállítója az USA, őt követi Kína, Európa, Brazília és Oroszország.

Európán belül Magyarország a nyolcadik legnagyobb termelőnek számít, de így is csak hatod annyi baromfihúst (599 ezer tonna) állítunk elő, mint Lengyelország, aki az utóbbi 10 évben megháromszorozta a kibocsátását,

és már majdnem kétszer annyi baromfihúst termel (3110 ezer tonna) , mint a második helyezett Franciaország (1855 ezer tonna). Az első 10 termelő közé még egy kelet-európai ország fért be, Románia 417 ezer tonnával. Hazánkban az egy főre jutó baromfi-fogyasztás (32 kg) messze az uniós átlag (24 kg) felett van, de meghaladja a termelésben első lengyelek és franciák fogyasztását (28 kg) is. A baromfievésben világbajnok Izraelben azonban 56 kg szárnyast is elnyel egy átlagos fogyasztó.

Birthe Steenberg felhívta rá a figyelmet, hogy a világ különböző pontjain a csirke eltérő részeit kedvelik a vásárlók:

Kínában egy kilogramm csirkeláb drágább, mint egy kilogramm csirkemellfilé Brüsszelben!"

Mivel a csirke nemcsak mellből áll, Európának fontos bejutnia a csirkelábbal Kínába, a szárnnyal és combbal Távol-Keletre, illetve Dél-Afrikába, méghozzá nem más országokon keresztül. A főtitkárasszony hangsúlyozta, nagy versenyben vagyunk az olyan országokkal, mint Brazília és Ukrajna, ahol a nagy volumen rendkívül alacsony termelési és vágási költségekkel párosul. Európában drága a munkaerő, az energia és a világ legszigorúbb állatjóléti előírásaival rendelkezünk. Ez kiváló termékminőséget eredményez, ugyanakkor vigyáznunk kell rá, hogy az alacsonyabb standardoknak megfelelő importtermékkel ne vágjuk tönkre az öreg kontinens termelését.

Az előírások különbözősége miatt folyik a vita az USA és Európa között is. Washington szerint a termelést semmilyen módon nem szabad befolyásolni, helyette a végterméket kell kezelni. Ezért nincsenek a termelési körülményeket, vagy az állatszállításokat szabályozó előírásaik. A rossz tartási körülmének ugyanakkor fokozott antibiotikum-használattal járnak, ami növeli a rezisztens kórokozók megjelenésének kockázatát. Birthe Steenberg kitért arra is, hogy a Brexittel Európa egy fontos piacot veszítene el, hiszen

Nagy-Britannia 720 ezer tonnás baromfiimportjának 60 százaléka az EU-ból származik.

Egyébként ezen mennyiség fele Hollandián keresztül lép be, és csak egy tizede Franciaországból. Végül arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a fogyasztók és a politikusok felé is közvetítsék a termelés értékeit és növeljék a baromfihús imázsát.

EZ IS ÉRDEKELHET
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?