Zöldségféléket tavaly 91,2 ezer hektáron termeltünk (ez 1,7 ezer hektárral haladta meg a 2017. évit). A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba (NAIK) integrált, és így nevet is váltó Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésében az áll, hogy a burgonya 2019-ben tervezett vetésterülete 10 ezer hektár körül alakult a felmérés idején. Tavaly a beültetett terület még 13,5 ezer hektár volt. 2018-hoz képest nagyobb területen terveztek viszont étkezési paradicsom és zöldborsó termelével foglalkozni, ugyanakkor
A jelenséget a FruitVeB szakmai igazgatója, Hunyadi István azzal magyarázta avg.hu-nak, hogy egyes zöldségféléknél az előző évi piaci történések, másoknál a zöldségfeldolgozók igényei szabják meg a termőterületet. Az ingadozás tehát természetes jelenség, mindez nem okoz drasztikus változást a hazai piacon. Hunyadi István szerint a csemegekukorica esetében a több mint 4 ezer hektáros termőterület-visszaesés abból adódhat, hogy csökkent a feldolgozóüzemek igénye.
Tavaly így alakultak a termőterületek és a területi arányok a zöldségfélék előállításában:
A burgonya-termeléssel több írásunkban is foglalkoztunk már. Az alábbi grafikonon a területcsökkenést némiképp ellensúlyozó terméspotenciál-növekedés is érzékelhető.
