Nem rég írtunk róla, hogy Hollandia komoly bajba került, mióta nem exportálhat szerves trágyát. Két éve a legfőbb célországuk még Németország volt, de időközben ők is behúzták a féket azért, mert a vizek nitrátterheltsége miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenük. A holland kereskedők most foszfátkvótákkal üzletelnek: csak az indíthat új állattartó telepet vagy bővítheti termelését, aki az állomány nagyságának megfelelő foszfátkibocsátási engedéllyel is rendelkezik.
Most a gazdálkodókat arra ösztönöznék, hogy térjenek vissza egy "körforgásos" gazdálkodáshoz, vagyis egy olyanhoz, amelyik a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással és hulladékkal jár. A balliberálisok pártja, a D66 legalábbis ezt szeretné. Képviselőjük, Tjeerd de Groot szerint
Azontúl a lakásépítés számára is felszabadulna némi hely. Hollandiában magyar viszonylathoz mérten egészen kis alapterületű, kétszintes házakban élnek a kisvárosi emberek, amihez miniatűr kertecske csatlakozik. Ebben az országban, ahol a víz az úr, meglehetősen szűk és drága a hely.
A holland nitrátkibocsátás 70 százalékáért a mezőgazdaság felel, és ennek is legnagyobb része az intenzív állattartásból származik. Viszont a nagyüzemi állattartás kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez - érvelt a politikus, aki arra szólította fel a gazdákat, hogy térjenek vissza egy állatjóléti szempotokat inkább figyelembe vevő, a környezetet kevésbé terhelő gazdálkodásra. A koncepció mögé máris beállt a holland mezőgazdasági miniszterasszony, Carola Schouten.
A holland baromfi- és sertéstartók szövetségei megütköztek a javaslaton. Szerintük a balliberális képviselő pontatlanul számolt a nitrátkibocsátással kapcsolatban, amit egyébként uniós előírás is korlátoz. Szerintük a környezetvédelmi területeken landoló nitrogénmennyiségnek csak az ötöde származik a mezőgazdaságból. Véleményük szerint az agrárium már így is sokat tett a fenntartható gazdálkodásért. Ezért inkább dicséret illetné az ágazatot, semmint az állomány felezésével való fenyegetés.