"Úgy indult a cégem, hogy 2013-ban lenyúltam anyám 13 tyúkját, és elkezdtem őket legeltetni"- kezdi Lengyel Zoltán a történetét a g7.hu portálon megjelent cikkben.  A tyúkok számát hamarosan 50-re növelte, majd átvette a szüleitől a 30 hektáros családi földterületet, amelyen elkezdte átalakítani a szántót állattartásra. Zoltán szerint nagyjából tíz-húsz közösségi alapon szerveződő gazdaság lehet most Magyarországon, de saját magán kívül mindössze két olyanról tud, amelyik hússal és nem zölségelőállítással foglalkozik.

A szakmai modell

A gazdálkodási rendszer szakmai oldala azon alapul, hogy a rétet mindig optimális időtartamig kell legeltetni a megfelelő állatfajjal, a területen pedig annyi és olyan fának kell lennie, ami megfelő árnyékkal és terméssel látja el az embert és az állatot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a különböző állatfajokat egymást követve terelik rá egy-egy legelőszakaszra: 

Erre amiatt van szükség, mert "a tehén mindig a legfinomabb növényeket keresi. Ha azt megette, akkor a második, majd a harmadik legfinomabbat választja. Így viszont egy csomó, általa kevésbé kedvelt növény megmarad" - magyarázza Zoltán. Ezért az a cél, hogy valamennyi növénybe "egyszer harapjanak bele" a marhák, mert így biztosítva van, hogy megfelelő mértékben terheljék a legelőket. Őket követik a birkák, amelyek az alacsonyabb fűből esznek. "Amiatt is fontos, hogy egymást kövessék, mert a marha élősködői nem élnek meg a birkában" - indokolja Zoltán. Utánuk pedig jönnek a tyúkok mint "takarító brigád".

A tojótyúkok egy kerekeken guruló óllal követik a marhákat és a birkákat. A tyúkok hozzáadott szerepe például, hogy széttúrják a tehénlepényt, betemetik a vakondtúrásokat, amiket más gazdaságoknál jellemzően traktorokkal csinálnak. A brojlercsirkék pedig háromszor négyméteres ketrecekben haladnak a kérődzők nyomában. A gazdaságban a növényevő állatok - a marha és a birka - tápláléka csak a lelegelt (vagy télre lekaszált) fűből származik, a mindenevők azonban kapnak abrakot is, mivel a természetben sem csak füvet esznek. Ma már a nagyjából 200 tyúk mellett kacsák, mintegy 20 mangalica és 30-30 birka és szarvasmarha él a területen.

A kacsák és disznók a terület mocsaras részén élnek. Utóbbiak kifutóit hetente telepítik át. "A marha évi háromszor-négyszer járja át a földet, de a disznónak csak egyszer szabad, mivel jóval nagyobb mértékben zsigereli ki a földet" - mondja Zoltán. Ez alatt azt érti, hogy míg a tehén "csak a levelet bántja", a disznó túrásával a gyökereket is, ezt követően tehát több időre van szükségük a növényeknek, hogy helyrejöjjenek.

A földnek központi jelentősége van a fás legelők szempontjából. A letaposott fűből, az állatok szájából kieső növényekből és az állatok trágyájából folyamatosan természetes komposzt képződik. Ennek köszönhetően a talaj humusztartalma 1,5 százalékról 4,5-re növekedett hat év alatt, ami megegyezik a legjobb minőségű magyarországi talaj humusztartalmával. Annyival jobb lett a föld termőképessége, hogy a terület a kezdeti 20 marha helyett már 50-et is el tudna tartani.

Rákerestünk Zoltán Táncoskertjére a neten is. Az év végén feltöltött alábbi videójában meséli el azt, hogy a terület fásítása is nagyon érdekes módon történik. Olyan mulcskörökbe fogják ültetni a csemetéket, amelyeket maguk az állatok alakítanak ki most, a tél folyamán. A fajok összetétele szintén nagyon racionálisan lesz kialakítva. A tanya közelében inkább gyümölcsfák lesznek, ettől távolodva pedig egyre több lesz az állatok által kedvelt terméseket adó fa, mint a tölgy, a dió, a vadalma vagy a vadkörte. De lesz akác is, mert igénytelen és karámok építésére alkalmas fát ad. A nyárfa pedig gyors növésű, így hamar nap- és szélárnyékot nyújt. 

A gazdasági modell

A közösség által támogatott mezőgazdaság lényege, hogy egy vásárlóközönség egy adott évre előre elkötelezi magát bizonyos mennyiségű hús vásárlása mellett (vagy zöldség-gyümölcs mellett egy más profilú gazdaságban). A várható húsmennyiséget és minőséget az év eljén rögzítik a gazdálkodóval, ennek ellenértékét előre kifizetik, kvázi támogatják vele a munkáját. Az ilyen - jellemzően nagyvárosi - vásárlóközösségek tekintettel vannak arra, hogy az év különböző szakában más-más mennyiségű tojás vagy méretű csirke áll rendelkezésre, vagy hogy nincs mindig disznóvágás.

A Táncoskertben az év során 14 disznót vágnak a 24 tagnak, amit nagyjából havonta osztanak szét közöttük a kijelölt átvevőpontokon. Egy havi tagsági díj 2018-ban 9400 forintba került. A csirke csomag 16 madarat tartalmaz egy tagra vetítve, a csomag májustól karácsonyig érkezik. A csirkék mérete és kora változó, van köztük rántanivaló és pecsenyecsirke, kakas és levestyúk is. A csomag ára 60.000 forint/év. A vegyes szárnyas csomagban a 16 madár a csirkén kívül kacsa, liba, pulyka és gyöngyös lehet, ára pedig évi 82.000 forint. Egy tyúk lízingélésével egy madár éves tojástermelésére lehet befizetni, ez itt nagyjából 200 darabot jelent. A csomag ára 9200 forint, ami darabonként 46 forintos tojást eredményez. Zoltán állítása szerint nem tud annyi tojást termelni, amennyire igény lenne a piacon.

A rendszer előnye, hogy a vásárlók közvetlenül a termelővel állnak kapcsolatban, így erős a  bizalom a felek között. Mivel Lengyel Zoltán modellje évről évre sikeresebben működik, azt kell gondolnunk, hogy erre a gazdálkodási modellre igény van a nagyvárosi, tudatos fogyasztók körében.