A takarónövények önmagukban is jó hírnévnek örvendenek, hiszen - egyebek mellett - csökkentik a nitrogénveszteséget, hatásosak a gyomnövények ellen, csökkentik a talaj erózióját, olvasható a Future Farming oldalán. És bár a mikrobiális bőség nem mérhető könnyen, ez a mértékegység a talaj egészségének becslése szempontjából kiemelt fontosságú, jelentette ki Nakian Kim, az Illinois-i Egyetem növénytudományi karának doktorandusza és a tanulmány fő szerzője.

- mondta Nakian Kim.

A kutatás során a tudósok megkerestek minden létező tanulmányt a takarónövényekről. Összesen 985 tudományos cikket találtak. Ezek közül csak azokkal foglalkoztak, amelyek a parlagon hagyott földek talajával és a takarónövényekkel fedett földek talaját hasonlították össze, valamint kizárták azokat, amelyeket üvegházban folytattak le, vagy a növénymaradványokat tekintették takarónövénynek. A kutatók arról is meggyőződtek, hogy a megmaradt tanulmányok statisztikailag megalapozottak legyenek, és hogy megfelelően nagy számú mintán alapuljanak. A tudósok végül 60 tanulmány adatait elemezték, amelyek a talaj 13 különféle mikrobiális paraméterével foglalkoztak.

- mondta Maria Villamil, a növénytudományok docense és a tanulmány társszerzője.

A kutatócsoport a 13 mikrobiális paramétert három csoportra osztotta: mikrobiális bőségre, aktivitásra és diverzitásra. Ezek közül nem csak a mikrobiális bőség kategóriájában volt kimutatható jelentősebb javulás a takarónövények használatát illetően, a parlagon hagyott földek ellenében. A mikrobiális aktivitás 22%-kal jobb volt ezeknél a mintáknál, a diverzitás pedig 2,5%-kal volt erősebb ugyanitt.

Nakian Kim arról is beszélt, hogy takarónövények gyorsan ható gyomirtószerekkel történő kiirtása is erős hatással volt a talajok mikrobiális összetételére. Ezek az eredmények nagyon érdekesek voltak, mondta Nakian Kim. Azoknál a talajoknál, ahol vegyszeres gyomirtást hajtottak végre, sokkal kisebb volt a talaj mikrobiális bősége, mint azoknál, ahol mechanikus módon irtották ki a gyomnövényeket. Vagyis a gyomirtószeres kezelés valahogyan lecsökkentett minden hasznot, amit a takarónövények alkalmazása hozott.

A talajművelések szintén változtattak az eredményeken. Nakian Kim elmondta, eredetileg arra számítottak, hogy a hagyományos talajművelés csökkenteni fogja a takarónövények jótékony hatását a talajban, de nem így történt. Mi több, a tudósok nagy meglepetésére épp, hogy a tartósító talajművelés során csökkent a talaj mikrobatartalma. Nakian Kim szerint ez azért történhetett, mert a tartósító talajművelés során gyakran semmiféle ilyen jellegű munkálatot nem végeztek, vagyis a gyomnövények szabadon nőhettek a földeken. A gyomnövények pedig utánozták a takarónövények viselkedését.