A homoktövis rendkívül gazdag vitaminokban, C-vitaminból tízszer több van benne, mint a citromban. Gazdag E-vitamintartalma miatt antioxidáns hatású, olaja négy különböző Omega-zsírsavat is tartalmaz. A homoktövisnek immunrendszer-erősítő és öregedésgátló hatást tulajdonítanak a világ számos országában. Nagyra értékelik a Közel-Keleten, de a skandináv és a balti államokban is. Íze fanyar. Napi javasolt adagja 1-3 evőkanálnyi homoktövis velő. Feldolgozott formában dzsemként, borként, ivóléként, likőrként is találkozhatunk vele, esetleg gyümölcslé és kompót formájában. Leveléből erősítő hatású tea készíthető.
Homoktövis hol kapható?
Éppen ezért sokan teszik fel a kérdést, hogy a homoktövis hol kapható, esetleg lehet-e házilag is termeszteni. Amennyiben a kérdés tárgya a homoktövis velő, akkor a legegyszerűbb, ha a neten keresünk rá. A homoktövis velő reális ára ma 800-900 Ft/200 ml. A bio minősítésű velő mintegy 1400 forintba kerül ugyanekkora kiszerelésben. Gyümölcslé formájában egy 3 literes dobozért 2500 forintot kell leszurkolnia a kedves vevőnek. A homoktövis olaj jellemzően a magból hidegsajtolásssal nyert olajat takarja. Ebből 50 ml 3000-4000 forintba kerül, és napi 10-20 cseppet ajánlanak belőle. A homoktövis olaj kapható kapszulás kiszerelésben is, ennek ára beltartalomtól függően széles skálán mozog.
És a homoktövis káros hatásai?
Mint minden gyógyszer, túladagolva a homoktövisnek is lehetnek káros hatásai. Ezért fogyasztása nem ajánlott terhes nőknek és szoptató kismamáknak, illetve 12 év alatti gyermekeknek. A napi ajánlott bevitelt érdemes tartani, mert nagyobb adagban az érzékenyebbeknél hasmenést is okozhat. Ugyanezért az akut bél- és epehólyaggyulladásban szenvedőknek, illetve hasnyálmirigy-problémákkal küzdők számára sem javasolt a fogyasztása.
Termeszthető otthon is?
Igen, kertészeti árudákban és közvetlenül a termelőtől is beszerezhetjük az egy-két éves csemetéket. Ne feledjük, nem véletlenül "tövis" a neve, minél idősebb a csemete, annál nehezebb vele bánni a szúrós tüskék miatt. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a homoktövis kétlaki növény, tehát legalább két "lányra" és egy "fiúra" lesz szükségünk ahhoz, hogy ezen a szélporozta cserjén termés legyen. A termős (lány) példányok számát egészen 6-8-ig emelhetjük az egyetlen porzóssal (fiú) szemben. Igyekezzünk térben a porzóst középre helyezni. Az árudákban, homoktövis iskolákban külön felcímkézik a nemeket. A porzós egyedek rügyei egyebként nagyobbak, kövérebbek, a termőseké apróbbak. A termősök sárga virágai egyesével sorakoznak a másodéves vesszőkön, a porzósok barna színű virágai viszont fürtöket alkotnak. Az ültetéskor ügyeljünk rá, hogy 1-2 méter széles és 3-4 m magas ágas cserje fog nőni a vesszőcskéből, ezért tartsunk megfelelő távolságot a növények között!
Miért nem terem a homoktövis?
Például azért, mert a fenti alapszabályt nem tartottuk be. Ha csak egy termős példányt vásárolunk belőle, nincs, aki beporozza. Magát az ültetést vagy az ápolást nehéz elszúrni, hiszen későn "háziasított" bokorról van szó, amelyiknek a nevében is benne van, hogy még a homokot is tűri. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a növény - főként fiatal korában - nem igényli a vizet. Ha a telepítés kavicsos, száraz, gyengén humuszos talajon történt, és az első nyáron aszállyal szembesül a fiatal cserje, akkor kipusztulhat.
Komoly kártevői, kórokozói nincsenek hazánkban, inkább azzal árthatunk a bokornak, ha permetezzük. Legfeljebb a tavaszi lemosó permetezésből kaphat egy adagot, egyébként kerüljük a vegyszeres védekezést. Ugyanígy csínján kell bánni a műtrágyával is. A tenyészidőszakban kiadott nagyobb adagú nitrogénnel nemhogy nem segítjük a növényt, hanem teljes lombhullást okozhatunk vele!
Akárcsak a többi fás szárú növény, ennél is várni kell két-három évet, mire teremni kezd, tehát ne essünk kétségbe, ha ez nem következik be azonnal. Sokat erősíthetjük a fejlődő cserje gyökérzetét azzal, ha az első években a vesszők magasságából bátran visszametszünk. A második-harmadik évtől már a bokor formájára koncentráljunk. Ha azt szeretnénk, hogy a nap és a szél átjárja, és mi is hozzáférjünk majd a bogyókhoz, akkor célszerű egy kis törzset hagyni neki, majd "katlanosan" kimetszeni a középső vesszőket. A tavaszi metszés innentől kezdve az elszáradt vesszők eltávolítására korlátozódhat. Összegezve: a válasz arra kérdésre, hogy a homoktövis mikor terem: ha a fentieket betartottuk, a harmadik évben számíthatunk termésre.
Mikor érik a homoktövis?
Érni szeptemberben kezd, de ekkor még olyan fanyar az íze, mint amikor a kökényt még nem csípte meg a dér. Nem kell aggódni, az első fagyokkal sokkal édesebbé válik a gyümölcse. Ilyenkor a fagyos, bogyókkal teli ágat szokták egy bőrkesztyűben lemetszeni, majd lefejteni róla a bogyókat. Korábban is szüretelhető, ilyenkor az ágak lefagyasztásával válik a legkönnyebben eltávolíthatóvá a termés. A homoktövis bogyókat ezután megmossuk, passzírozzuk, majd a velőjét 85 fokig melegítjük. A magas C-vitamintartalom, valamint a hőkezelés az, ami tartósítja, de tárolhatjuk mélyhűtőben is. A palackozott, hőkezelt termék hűvös helyen tárolandó, a felbontást követően 2 hónapig fogyasztható minőségkárosodás nélkül.
