Csodaszer terem a magyar földeken: csak úgy kapkodnak érte itthon

Csodaszer terem a magyar földeken: csak úgy kapkodnak érte itthon

agrarszektor.hu
Több mint tíz éve ültették el az első cserjéket a Szolnok melletti Tenyőszigeten. A környékbeliek érdeklődéssel figyelték a folyamatot, legtöbbjük számára a homoktövis ismeretlen növény volt. Jóllehet a homoktövis nem idegen ettől a tájtól. A hazánkban is őshonos növény természetes élőhelyei a folyópartok (voltak). A folyószabályozás következtében azonban a vadon növő homoktövis elvesztette életterét. A Töviskertem nevű ültetvényt 2010-ben telepítette be, egy négy hektáros területen Schultz-Marinka Edit, okleveles kertészmérnök, aki családi örökségből jutott hozzá a földterülethez. Mint mondja, hamar eldőlt, hogy itt szeretne egy gyümölcsöst megvalósítani, de az sem volt nehéz döntés, hogy mit: hamar a homoktövisre esett a választásuk. 

A gyümölccsel még az egyetemi éveim alatt találkoztam, egy kiállításon láttam és kóstoltam néhány egyszerűbb homoktövises terméket. Ültetvényünket 2011-ben telepítettük Szolnok-Tenyősziget térségében. Nagymamámtól örököltük ezt a fasorral övezett, védett, 4ha-os területet, melyet egy öntöző csatorna szegélyez. Ökológiai gazdálkodásban gondolkodtam már a kezdet kezdetén is, erre a terület adottságai megfelelőek voltak és hamar a homoktövisre esett a választás, hiszen bio gazdálkodásban jól termeszthető, viszonylag kevés a kártevője és 4ha-os területen is eredményes lehet

- mondta Schultz-Marinka Edit a HelloVidéknek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hozzátette, amikor a területet kiválasztották, lelkesek és elszántak voltak. A telepítés előtt meglátogattak ültetvényeket, sokat beszélgettek termelőkkel, próbálták megtalálni, kiválasztani a nekik megfelelő fajtát. Beszerezték a szükséges engedélyeket, a szaporítóanyagot és előkészítették a területet, majd körbekerítették - erre a vadkár megelőzése miatt van szükség.

 A homoktövis őshonos hazánkban, nálunk honos alfaja a Hippophae rhamnoides subsp. carpatica. A folyók szabályozásával azonban a természetes élőhelye lecsökkent. Mivel az őshonos alapfaj szerepel a szigorúan védett növények listáján és a homoktövis esetében - szélbeporzású növényről beszélünk - fennáll az átporzás veszélye, a telepítéshez a Környezetvédelmi hatóság külön engedélyét kell kérni. Ez talán az első specialitás. Folyókísérő növényről van szó, ezért termesztésénél meghatározó a jó vízellátottság a termőterület megválasztásakor. Sajnos a felmelegedésnek és a szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhetően egyre kevesebb olyan gyümölcskultúra van hazánkban, mely öntözés nélkül biztonságosan termeszthető. A homoktövis termesztésében is elengedhetetlen ma már az öntözési lehetőség biztosítása. Ökológiai gazdálkodást folytatva, csakis indokolt esetben öntözünk. Az öntözés azonban nem pótolja hosszú távon a természetes csapadékot, a légköri aszály pedig az öntözés ellenére is komoly károkat okozhat. Igyekszünk megtartani a lehullott csapadékot, a sorközökben is csak kaszálást végzünk. Bár a növény jól tűri a fagyot, a termésmennyiséget nagyban befolyásolja, hogy milyenek az időjárási körülmények a beporzás, illetve a gyümölcskötődés idején. A tavaszi fagyok, szélsőséges körülmények a homoktövis termésének sem tesznek jót

- folytatta a szakember. 

Egyúttal elárulta, hogy a legnagyobb érdeklődés még mindig a homoktövisvelőre van, hiszen a vásárlóik többsége szereti az egyszerű, natúr termékeket és az élettani hatása is ennek a legjobb, talán ezért ez a legkeresettebb. A teljes interjú ide kattintva elérhető. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?