A beszélgetés során elhangzott:
- A magyar haltermelés 80 százalékát a halastavi, a fennmaradó 20 százalékát az intenzív technológiák adják. Utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani.
- A fogyasztó asztalára kerülő halak általában háromévesek. Leggyakoribb a ponty, ami ekkor 2-3 kilogrammos.
- 30-50 hektár a jellemző halastóméret az országban. Nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában nagy szerepük van, számos állat eledeléül szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha erre kompenzációs forrásokat kapnának.
- Az ágazat termeli meg azokat a halakat, amik az ország vizeibe kerülnek és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import élőhal - az állategészségügyi kockázatok miatt - nem telepíthető hazai horgászvizekbe.
- Az étkezésihal-előállításból származó éves árbevétel 8,5-9 milliárd forint, ez az állattenyésztés összes árbevételének csak mintegy 1,5 %-a, azonban az ágazatnak ennél jóval nagyobb a jelentősége.
- A hazai egy főre eső halfogyasztás 6,7 kg jelenleg, ez az utóbbi 3-5 évben több mint 10 százalékot emelkedett. Az EU-ban ez a mennyiség átlagosan körülbelül 20 kg. Kiugróan magas a fogyasztás például Izlandon és Japánban (70 kg/fő/év), illetve Portugáliában (60 kg/fő/év). Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb is a születéskor várható élettartam.
- A hal rendkívül egészséges: sok szelént, foszfort, B6-, B12-vitamin, telítetlen zsírsavat tartalmaz.
- Jelenleg a hazai halexport 5000-6000 tonna évente (főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki, jellemzően Lengyelországba, Ausztriába, Németországba).
- A halfogyasztás hazánkban ünnepekhez kötődik, ezen kellene változtatni. Kisgyerekkorban kell megszerettetni a halat, marketingre van szükség, közösségi forrásból.
- A koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra. 1500 ember dolgozik az ágazatban, az ő megélhetésüket biztosítani kell.
- A HoReCa-szektor megszűnt, az exportpiacok bezárultak. Támogatásra vagy új értékesítési csatornákra van szükség.
- 1100-1500 tonna hal "szorult be" a telelő tavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni.
- Az ágazat kérte a MAHOP irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását.
A beszélgetés a Youtube mellett megtekinthető Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán is, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on. Győrffy Balázs korábban dr. Nagy Istvánnal, Éder Tamással és Jakab Istvánnal beszélgetett a koronavírus magyar agráriumra, illetve élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásairól.
Címlapkép forrása:MTI/Czeglédi Zsolt