Egyre nehezebben találnak olyan embert, aki a leszedi a termést, felmegy a meredekebb lejtésű szőlőültetvényekbe, vagy akár akkor is munkába áll, ha reggel esőfellegek gyülekeznek. Egy gazdaság számára a megbízható munkaerő hiánya veszteséget, kieső termelési értéket, ezek eredőjeként pedig romló jövedelmezőséget okoz.
Magyarország mezőgazdaságának elmúlt 20 évét vizsgálva azt látjuk, hogy 2008-ig a folyamatosan növekvő mezőgazdasági kibocsátással összhangban emelkedett a mezőgazdasági munkavállalói jövedelem. Ebben az időszakban a munkavállalói jövedelem 10,4-11,9%-a volt a kibocsátásnak.
A 2010-es években a kibocsátást meghaladó mértékben növekedett a munkavállalói jövedelem, amely 2017-re már a kibocsátás 14,9%-át tette ki. Bár időközben egyes mezőgazdasági alágazatokban fehéredés is zajlott, a 2010-es évek tendenciája ezzel együtt is más képet mutat, mint a 2000-es éveké.
A mezőgazdaságban működő vállalkozások aktuális kérdés legfőképp az, hogy miként lehet magasabb, munkaerőre vetített fajlagos hozzáadott értéket elérni. Meglátásunk szerint sajnos erre rövidtávú megoldás nincs. A mezőgazdaságot a fiatal generáció számára vonzóvá kell tenni, "brandelni" kell az egyes tevékenységeket, termékpályákat. Ezen felül magasabb hozzáadott értékű termelési fázisokban kell részt venni, így válik megfizethetővé a minőségi munkaerő is. A harmadik tényezőként a technológiai fejlesztések fontosságát emelnénk ki: akár a hozzáadott érték növelés, akár az élő munka igényt csökkentő stratégiáját követi egy gazdaság, a végeredmény a fajlagos termelés bővüléséhez, és ezáltal a jövedelmezőség növeléséhez és tervezhetőbbé tételéhez is elvezet.
Szerző: Kittlinger Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
