A folyamat mögött 3 tényező már azonosítható, de ezek sem magyarázzák teljesen a rendkívüli bővülést. A második negyedéves adatokat szeptember közepén várjuk, és ezt követően értékeljük is. Akkor derül majd ki igazán, hogy lesz-e böjtje a pánikvásárlásoknak, vagy nem esik vissza érdemben a fogyasztás.
Előzetesen három tényező magyarázhatja a kiugró növekményt 2019 első negyedévéhez képest.
Elsőként merülhet fel, hogy a pandémia hatására március második felében történtek jellemzően a pánikvásárlások, amikor heti szinten akár 40%-kal is nőtt a bolti kiskereskedelem az előző év azonos heteihez képest. Azonban ez a teljes negyedéves növekményt önmagában nem magyarázza meg. A későbbi korlátozások alatt is ritkábban és nagyobb kosarakkal vásároltunk, viszont a készletezés jellegű túlkereslet itt már eltűnt heti szinten.
A második tényező, hogy 2019-ben általában is megerősödött a belföldi fogyasztás, amely az éves GDP bővülését is segítette. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2019 második negyedévétől megemelkedett a viszonyítási bázis, így az első negyedévben még egy alacsonyabb értékhez tudunk viszonyítani. Meglepő, hogy 2020 első negyedévében a karácsonyi időszakhoz képest sem csökkent, hanem (negyedév/negyedév) még nőtt is az élelmiszer fogyasztás értéke.
Ez utóbbira, harmadik tényezőként nem mennyiségi indokot, hanem elsősorban áremelkedési hatást sejtünk, ami bőven magyarázza, hogy miért bővült forint értékben 3,2%-kal 2019 utolsó, karácsonyi negyedévéhez képest. A második negyedéves adatok szeptember közepén jelennek meg, azokból tisztábban láthatjuk majd, hogy mennyire átmeneti, vagy tartós a bővülés és lesz-e böjtje.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum
