Ne csak termeld, add is el! - Kisüzemi folyékony kenyér

Ne csak termeld, add is el! - Kisüzemi folyékony kenyér

Takarék Agrár24
Kissé meg kell követnünk magunkat, ugyanis számos bejegyzésünkben érintjük a borágazatot, viszont annál kevesebb szót ejtünk a sörökről, holott mi magyarok köztudottan kedveljük a folyékony kenyeret. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt 20 év átlagában a hazai sörfogyasztás 430 millió literrel haladta meg a borét. További érdekesség, hogy az elmúlt 5 évben, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, itthon is zajlik egyfajta sörforradalom, aminek eredményeként a magyar kisüzemi sörfőzdék előtörését láthatjuk, ennek a tendenciának járunk utána.

Először is azzal kezdenénk, hogy kissé pontosítsuk a köztudatban forgó kisüzemi, kézműves, kraft és nagyüzemi sörfőzés fogalmi kereteit. A Brewstudio meghatározása szerint két dimenzióban célszerű elágaztatni az "üzembesorolást": mennyiségi és minőségi. Előbbi szerint a "kisüzemi" termelés évi 6 millió hordó alatti termelést jelent, efelett beszélhetünk nagyüzemről (ez az adat eltér a magyar adójogi meghatározástól, hansúlyozandó, hogy ez a nemzetközi szakmai sztenderdek szerinti üzembesorolás, ennek kifejtését egy következő bejegyzésünkben tesszük meg). A kézműves minőségi kifejezés (nem csak a söröknél!) az elmúlt években lényegét vesztette a szegmens felhígulása miatt. Definíció szinten viszont azt értjük alatta, hogy a lehető legjobb alapanyagokból a legjobb minőséget előállítani, a "mainstream" fogyasztók számára. Ezzel szemben a "kraft", utóbbi vonaltól való eltérést jelent, tehát egy szűkebb fogyasztói réteg igényeit hivatott kielégíteni. Az iménti két minőségi kategóriát mi sem hivatott jobban differenciálni, minthogy 2016 nyarán megszületett a Magyar Kraft Sör Egyesület. (https://brewstudio.hu/2019/08/10/kraft-sor-kezmuves-sor-kisuzemi-sor-ontsunk-tiszta-sort-a-poharba/)

Az évi cca. 600 millió liter termeléssel és egy főre vetítve 7-8 ezer forintos fogyasztással jellemezhető sörpiac bevételeinek csupán 2 %-át adják a kisüzemi sörfőzdék, tehát a bevétel tömeg alapvetően a nagyüzemeknél van. Viszont a GKI 2017-es felmérése szerint a magyar sörfogyasztó társadalom kezd inkább, a borkereskedelemből elcsent fogalommal élve a "felsőpolcos" sörök felé fordulni. Ezt támasztja alá, hogy a 2010-es évektől a hazai fogyasztásban, forintban mérve jelentős növekedést látunk, ellenben literben közel sem ilyen intenzív az emelkedés. Ezt a trendet igazolja az is, hogy a hazai nagyüzemek kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg az itthon még kevésbé ismert sörkülönlegességek (jellemzően az ale, azaz felsőerjesztésű sörök).

Vajon piacot veszítenek ezzel a kisüzemek? Meglátásunk szerint nem. A kisüzemi sörfőzdék jellemzően nem tudnak olyan árualappal piacra lépni, amivel ki tudnak kerülni egy hiper- vagy szupermarket polcaira (bár számos főzde tételei már bizony elérhetők a szélesebb közönség számára is az előbbi típusú üzletekben!). A nagyobb gyártók azonban tudják szállítani a nagy volument ezekből a típusokból is, amivel az átlag fogyasztó előtt is ismerté válik az IPA, APA, PALE ALE stb. kifejezés. Ugyanakkor, ahogy megkóstol az ember az 1 500 Ft-os kékfrankos után egy 5 000 Ft-os tételt is, az IPA típusból is keresni fogja a kisüzemi márkák termékeit is. Viszonylag friss hír a hazai sörpiacról, hogy megszületett az első valódi kis- és nagyüzemi együttműködés. Ezután már nem csak a "sörgeek"-ek előtt lehet ismert egy valódi kézműves márka, hanem a kooperáció együtt járhat azzal is, hogy a nagyközönség előtt - nem csak az adott főzde, hanem - az egész kisüzemi sörfőző kultúra ismertté válik, ezzel építve ennek a kultúrának a brandjét! 

Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?