A NAK látogatásának célja az volt, hogy egy komplex, a talajművelés (vagy éppen nem művelés) mellett a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem kihívásairól és a lehetséges megoldásokról is konzultáljanak, illetve eszmét cseréljenek a gazdával. A Berend Kft. tulajdonosa a növényorvosként végzett Berend Ferenc, aki kilenc éve folytat talajmegújító gazdálkodást. Ezen gazdálkodás előtérbe kerülését a gazdaságban az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, emellett a gazdát amerikai tapasztalatai is segítették a merész váltás megvalósításában.
A váltással a technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt. Elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a Berend család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótol ezért.
A területen minimálművelést folytatnak, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak, amit egész télen rajta hagynak a táblákon. Persze ez zavaró lehet a "tiszta, megmunkált földfelszínhez" szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. Házigazdánk szerint az ökológiai másodvetést is csak úgy szabadna elvégezni, hogy az a talaj téli takarását és nedvességmegőrzését szolgálja. Az előírások miatti gyors nyári vetéssel éppen az ellenkezőjét lehet elérni, különösen a mélyen gyökerező keresztesvirágúak alkalmazásával.
Tapasztalatai szerint a gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel. A talaj élete megváltozik, hiszen egyetlen egy ásónyomban számos giliszta volt látható, s a talaj szerkezetességének javulása is kézzel tapintható. Véleménye szerint az egyes gombás fertőzések száma is csökkent. A pocok elszaporodása sem domináns, hiszen a természetes ellenségek gyakrabban jelennek meg az üde tájban. A gyommentesítésre azonban ügyelni kell, melyre még a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a Glifozát alkalmazása, mely szerinte nem olyan káros, mint azt hallani lehet. Sarkalatos pont lehet a no-till technológiában is és jelentős költségnövekedést eredményezhet, ha a glifozát hatóanyag engedélyét nem újítanák meg. A fő probléma, hogy semmilyen objektív bizonyíték nincs arra, hogy megfelelő, szakszerű felhasználás mellett veszélyt jelentene a hatóanyag.
Berend Ferenc egyik fájdalma az, hogy az így megalkotott agrotechnika valóban kihat a biodiverzitásra is, ezáltal a vadak gyakorta járják a takarónövényekkel borított táblát, ahol nagy károkat okoznak. Ez a technológia hatékonyságát befolyásolja pl. a vadkáros egység talajtömörödöttségével is.
Mindig érdemes, olyan gazdálkodási formákat, technológiákat megismerni, melyek nem a megszokott módon állítják elő a növényi produktumot az adott területről. Fontos szem előtt tartani, hogy a no-till technológia nem minden gazdaságban alkalmazható költséghatékonyan és a talajra gyakorolt pozitív hatása nem minden területen azonos. Azonban bizonyos elemek saját gazdaságunkba építésével javíthatjuk termelékenységünket. A csökkentett művelésszámmal alkalmazásával már jelentős mértékben javulhat talajaink állapota.
