Nagy István szerint az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének valószínűleg még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Mert például az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat (angolul eco-schemes) megnézve látható, hogy a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet, tudhattuk meg az Agrárminisztérium közleményéből.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét, melyben a KAP is nevesítésre került azon uniós politikák között, amelyeket a Bizottság szerint a Zöld Megállapodás keretében újra kell gondolni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök megválasztását követően tartott székfoglaló beszédében azonban megerősítette, hogy a KAP-reformot a már meglévő bizottsági javaslat alapján kell lezárni, idézte fel Nagy István.

A magyar agrárminiszter szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva kilátásba helyezte a javaslatok visszavonását. Az eddigi jelek szerint Frans Timmermansot teljesen hidegen hagyja a mezőgazdaság. Ennek ékes bizonyítéka, hogy hivatalba lépése óta egyetlen egy alkalommal vett részt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, akkor bevezető beszédét követően egyéb elfoglaltságra hivatkozva, egyetlen miniszteri hozzászólást sem meghallgatva, sietve eltávozott. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget. Megfogalmazódik a kérdés, hogy Frans Timmermans alelnök úr milyen jövőképet szán az európai termelőknek?

Az idén tavasszal nyilvánosságra hozott Termőföldtől az Asztalig- és a Biológiai Sokféleségről szóló Stratégiáknak lehetőséget és nem teljesíthetetlen terhet kell jelenteniük az európai gazdák számára. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések ambíciószintje között. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. A növényvédőszerek használatának felére csökkentése, vagy az összes mezőgazdasági terület 25%-ának kötelezően ökológiai termelésbe vonása 2030-ig teljesíthetetlen követelmények, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. A tagállami kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kellene venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket. Frans Timmermans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élelmiszerért?

Nagy István kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak - és így Frans Timmermansnak is - tiszteletben kell tartania a Tanács álláspontját, amely 27 tagállam közös és több mint két éves demokratikus erőfeszítésének eredménye. A magyar agrárminiszter kifejtette, hogy bíznak benne, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező tárgyalások során felelős módon fogja elősegíteni azt megállapodást, amely megtalálja a megfelelő egyensúlyt a gazdák versenyképessége és a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesülése között.

Az elmúlt hónapokban minden uniós polgár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az európai gazdáknak ebben a rendkívüli helyzetben nem fenyegetésre, hanem inkább köszönetnyilvánításra van szükségük, emelte ki Nagy István.