November óta megnőtt az érdeklődés a vágnivaló sertések iránt. Egy somogyi vállalkozás, a barcsi Dráva-Coop Zrt. nem csak a vevő által kiválasztott sertés vagy sertések "bérnevelését" vállalja, hanem garantáltan jó minőségű, vágnivaló sertést is biztosít az érdeklődőknek. A HelloVidék Rideg Gábort, a Dráva-Coop Zrt. termelési igazgatóját kérdezte a többszörösen jól vizsgázott szabadtartásos technológiáról, az ünnepi kereslet-kínálatról, valamint az idei árakról.

A disznótoros étel évtizedek óta a karácsonyi ebéd vagy vacsora szerves részét képezi. Nem véletlen, hogy szüleink, dédszüleink már generációk óta erre az időszakra időzítették a disznóvágást. A tendencia azonban azt mutatja, hogy ma már egyre kevesebb ember tart otthon sertést, és sokan még akkor sem vállalják az állattartást, ha lehetőségük lenne rá. Ennek azonban több oka is van.

Idővel ugyanis az állattartók is rájöttek arra, hogy a kisüzemben vagy a háztájiban tartott sertés nevelése nem igazán lehet minden esetben gazdaságos. Egyrészt, mert nincs megfelelő takarmánytermő terület a magánszemélyek birtokában, és a takarmányárak igen magasak. Másrészt pedig a költségeket józanul kiszámolva hamar rájönnek, hogy olcsóbb a sertést inkább megvenni, majd feldolgozni, ami ráadásul jóval kevesebb problémával is jár. Bárhonnan is nézzük, manapság a specializálódott sertéstartás mindig olcsóbb.

Rideg Gábor, a Dráva-Coop Zrt. termelési igazgatója elmondta, hogy az ünnepek alatt igencsak megnő az érdeklődés a vágnivaló sertések iránt, alapvetően ide összpontosul az úgynevezett privát vágások legnépszerűbb időszaka. November és január között jelentősen nagy az érdeklődés, havi szinten mintegy 150 disznót adnak el magánszemélyeknek, míg az év más időszakaiban viszonylag szolid az érdeklődés, amikor leginkább a regionális kisebb vágóhidak és hentesek jelentkeznek. A legtöbb vevő általában a 150-200 kilogramm körüli sertést szeretne vásárolni, amiből szép mennyiségű tőkehús is és füstölt áru is kerülhet az ünnepi asztalra.

- mondta el Rideg Gábor.

A magas szaktudású szakemberektől vásárolt sertéshús íze ráadásul egészen más, mintha egy szupermarketben vásárolnánk meg. A sertések egészségének záloga ugyanis a szabadtartás: az újszülött malacok az első hetekben anyatejen élnek, majd teljes értékű táplálékot fogyasztanak, megkapják a megfelelő életteret, a friss levegőt, a mesterséges íz- vagy hozamfokozó nélküli, ellenőrzött takarmányt, az egy állatra jutó egységnyi területet, valamint a stresszmentes növekedéshez szükséges dolgokat. A szalmán és a nagy területen, kondában tartás a húsminőségre is hatással van.

Rideg Gábor a bérnevelés kapcsán elmondta, hogy valamennyi állat egyedileg nyomonkövethető egy chip segítségével, amelyet nem a bőr alá ültetnek be, hanem egy transzponder a füljelzőn. A sertést igénylő akár már júniusban is lefoglalhatja az általa kiválasztott állatot, amiről akár hetente vagy havonta is kérhet felvilágosítást, például a súlyáról, a kondíciójáról, az egészségi állapotáról vagy bármiről.

- mutatott rá Rideg Gábor.

A szakember hozzátette, hogy alapvetően azt a ma már egyre inkább jól ismert és alkalmazott szlogent és hitvallást követik, ami szerint a vállalkozás úgy garantálja a minőséget, hogy biztosítja a termék nyomon-követhetőségét a szántóföldtől az asztalig. Rideg Gábor szerint jól ismerik azt a mondást, miszerint az ember az, amiket megeszik és csak annyira lehet egészséges, mint ahogy étkezik. A tapasztalataik szerint egyre több ember követi ezt a gondolatmenetet és vásárol minőségibb alapanyagokat, még akkor is, ha ez esetenként valamivel több pénzbe kerül.

- sorolta az aktuális tapasztalatokat és a gazdasági tényezőket Rideg Gábor.

Az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben azonban a hagyományos karácsonyi, házi disznóvágás szabályai is változtak, a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében hozott intézkedések értelmében. Valamint nem szabad elfeledni az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság számos állategészségügyi előírását sem!