Az európai kontinenst az elmúlt négy év legnagyobb madárinfluenza-járványa rázta meg. A párizsi székhelyű Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szerint legalább egy tucatnyi országban mutatták már ki a H5N1-es és H5N8-as vírusok új, fertőzőbb törzseit, írta meg a Bloomberg. A hatóságok és a gazdák a vírus terjedésének megakadályozása érdekében arra kényszerültek, hogy leöljék az állományokat, ezáltal csak Franciaországban több százezer kacsát kellett elpusztítani, az Európai Unió legnagyobb baromfitermelőjének számító Lengyelországban pedig pulykákat, csirkéket és tyúkokat öltek le hasonló mennyiségekben.
Az influenza - amelyet gyakran a vándorló madarak terjesztenek - a legtöbb télen felbukkan Európában, de az idei szezonban a jelentések a szokásosnál korábban kezdődtek, és valószínűleg a márciusig folytatódnak a Nan-Dirk Mulder, a holland Rabobank elemzője szerint. Ez is hozzáadódik az európai állattenyésztési ágazatában már jelenlevő nehézségekhez, mint például a hasonlóan súlyos problémát jelentő afrikai sertéspestis (ASP) terjedése, a takarmányárak emelkedése és az éttermek leállása a koronavírus-járvány miatt. A szakértő elmondása szerint még a következő két hónapban lehet számítani újabb madárinfluenza-kitörésekre.
A járványkitörés hatására több ország, köztük Kína és Dél-Korea is korlátozta a baromfik és baromfitermékek behozatalát. A hírek szerint Lengyelországban több mint kétmillió szárnyas pusztult el, Németországból pedig közel 30 kitörésről számoltak már be. Az Egyesült Királyság és Magyarország pulykatelepeit sem kímélte a madárinfluenza, Dánia pedig felfüggesztette a csirkéi EU-n kívüli értékesítését. A gyilkos kór magyarországi megjelenéséről, és annak következményeiről az Agrárszektor is beszámolt.
Feketelistára kerültek ezek a magyar élelmiszerek: több ország is kitiltotta őket
Aggodalomra azonban még nincs ok, egyelőre nem fenyeget azonnali baromfihiány. A piacok a koronavírus-járvány miatt túltelítettek, az exportkorlátozások pedig komolyan befolyásolhatják egyes, gyakran külföldön értékesített baromfihúsok (például a lábak és a szárnyak) árait, mondta Nan-Dirk Mulder. A szakértő hozzátette, hogy az EU a világ harmadik legnagyobb csirkeexportőre, és az elvesztett értékesítések a rivális Egyesült Államoknak és Brazíliának kedvezhetnek.
A világ legnagyobb libamáj-előállítójának számító Franciaországban az ottani mezőgazdasági minisztérium szerint már több mint 120 járványkitörést azonosítottak az ország délnyugati részében. Ez az aquitaniai régió, ahol a kacsákat és libákat a májukért hizlalják. A termelők szerint december óta körülbelül 600 ezer kacsát kellett levágni, hogy gátat vessenek a járvány terjedésének. A francia mezőgazdasági miniszter szerint további több százezer madarat kell majd még elpusztítani a járvány végéig. A 2015-ös és 2017-es kitörések idején a tenyésztőknek több millió madarat kellett elpusztítaniuk, ami a libamáj-ágazatnak 350 millió eurós (közel 126 milliárd forintos) kárt okozott.
A mostani kitörés sokkal fertőzőbb és halálosabb, mint a korábbi években tapasztaltak, mondta el Michel Fruchet, a libamáj-gyártók egy csoportjának, a Cifog-nak az elnöke. Marie-Pierre Pe, a Cifog vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy a szervezetnek komoly nehézségeket okoz a madárinfluenza terjedése, és közel tehetetlenek a vírussal szemben. A francia kormány arra szólította fel az ország délnyugati részében levő vágóhidakat, hogy gyorsítsák fel a leöléseket, a mezőgazdasági miniszter pedig hétfőn elutazott a régióba.
- mondta Michel Fruchet.
A vírus több ázsiai országban is komoly gondokat okoz. Dél-Koreában közel hatmillió baromfit kellett leölni, és India négy államából is érkeztek jelentések madárinfluenzás esetekről. Európa egyes területein a hatóságok már elrendelték a baromfik kötelező zárt tartását, Franciaországban pedig a kitörésektől számított 1-5 kilométeres zónákban minden madarat le fognak ölni. A Cifog ellenben azt szeretné, ha ezt a biztonsági zónát megdupláznák.
