Magyarországon a hivatalos adatok szerint 2020-ban 797 hektáron termesztettek fokhagymát, akadnak azonban olyan területek, amelyek valamilyen okból kimaradtak a statisztikából, ezekkel együtt a tavalyi évben körülbelül 850-860 hektár volt a termőterület hazánkban - tudta meg az Agrárszektor Hunyadi Istvántól. Hozzátette, a tendencia 2018 óta csökkenő, évről évre egyre kisebb a fokhagyma magyarországi termőterülete. A csökkenésben számos dolog szerepet játszik, az egyik ilyen a gazdatársadalom növekvő életkora, sokan ugyanis kiöregednek és nincs aki folytassa a tevékenységet. A másik ok az árverseny, amit a hazai termelők jó része nem bír. A fokhagyma hazánkban még kézimunkaerő-igényes kultúrának számít, kevés termelő áll olyan magas technológiai szinten, ahol az emberi tényező már jelentősen redukálható. Nem kedvez a gazdáknak a munkaerő és a termeléshez köthető költségek növekedése sem, ezért főleg azok, akik kisebb területen, öntözés, valamint gépesítés nélkül, avultabb technológiával dolgoznak, és szinte alig tudnak jövedelmet realizálni, előbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy a termelést feladják - közölte Hunyadi István.
A mennyiség sokéves átlagban 6-8 ezer tonna között mozog, ami szintén csökkenő tendenciát mutat, de nem egyenesen arányos a termőterület csökkenésével. Ugyanakkor ez a mennyiség nem fedezi a belpiaci szükségleteket, ezért rendszeres importra szorulunk, az éves import évjárattól függően 800 - 1200 tonna között van - mondta a szakember. Kínából érkezik a legtöbb áru, de érkezik fokhagyma Spanyolországból és Észak-Afrikából is. A kínai fokhagyma legtöbbször nem közvetlenül Kínából érkezik, hanem más országok közbeiktatásával, az EU-ba például Hollandia hozza be a legtöbb kínai fokhagymát, Magyarországra is Hollandia érintésével érkezik a legtöbb kínai tétel.
A szakember hangsúlyozta, hiába a kínai import a beltartalmi értékekben és az úgynevezett organoleptikus tulajdonságban azért lényeges különbség fedezhető fel a magyar és az import fokhagyma között. A hazai termesztésben lévő fajták, és a hazai ökológiai adottságok olyan termék előállítását teszik lehetővé, ami íz, illat és zamatanyagait tekintve lényegesen jobb, mint például a kínai áru.
- emelte ki Hunyadi István.
