A magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, valamint a logisztikai kiadások és a munkaerőhiány a hazai tésztagyártókat sem kerülték el. Emellett a jelentős mennyiségű olcsón beérkező import áru is komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A nehézségek ellenére azonban a gyártók továbbra sem szeretnének engedni termékeik minőségéből, termék és csomagolásfejlesztésekkel, automatizációval, a műszaki színvonal, és a tradicionális termékek minőségének fenntartásával igyekeznek megtartani versenyképességüket.
Hazánkban jelenleg közel 150 cég foglalkozik száraztészta gyártásával, mintegy 2000 munkavállalót foglalkoztatva. Ezen cégek körülbelül fele kézművesnek nevezhető, hiszen éves szinten 50 tonna alatti gyártási kapacitással rendelkeznek, míg a nagyobb cégek éves volumene ezer, vagy akár több tízezer tonnát is elérhet. A kisebb és közepes szereplők elsősorban a hazai piacra termelnek, de vannak köztük exporttevékenységet folytató vállalkozások is. A nagyobb gyártók termékeinek körülbelül 30-35 százaléka kerül a külpiacokra. A belföldi értékesítés nagyrésze kis- és nagykereskedelembe kerül, mintegy 20 százalékát pedig a HORECA szektor és a közétkeztetés vásárolja fel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján itthon átlagosan mintegy 50 ezer tonna száraztészta fogy el egy év alatt. Fogyasztás szempontjából az őszi és a téli időszak erősebb, a nyári szabadságok, iskolai szünetek időszaka visszafogottabb forgalmat eredményez. Ünnepek előtt, a karácsonyi, húsvéti időszakban jobban megugrik a kereslet, de sok múlik az áruházláncok aktuális akciós tervén is.
Míg az exportpiacokon leginkább a durum száraztészták a legkedveltebbek, addig hazánkban a 8 és 4 tojásos termékek a kelendőbbek, sokan keresik a házias jellegű tésztákat is. A tészta alakját tekintve a cérnametélt, csiga, eperlevél, fodros nagykocka, spagetti, szarvacska, tarhonya körettészta és levesbetét formátumok a legnépszerűbbek a vásárlók körében. Előfordulnak ugyanakkor régiós különbségek is, a Hortobágy környékén például nagyon kelendő a lebbencs tészta, hiszen a hortobágyi pásztor étel, a slambuc alapanyaga ez a forma.
A reform élelmiszerek iránti egyre nagyobb kereslettel a durum termékek térnyerése is évről-évre nő, a HORECA szektorban kifejezetten erős ez a termékkör. Kisebb mértékben jelenik még meg ugyan, de érezhető az érdeklődés a teljes kiőrlésű száraztészták iránt is. Az úgynevezett funkcionális tészták piaca is erősödik, számos gyártó kínálatában megtalálhatók a szénhidrátcsökkentett-, gluténmentes-, alakor-, paleo-, tojásmentes száraztészták, amelyek a különböző ételallergiával küzdők, vagy speciális étrendet folytatók számára nyújtanak alternatívát a hagyományos tésztákkal szemben.
Az elmúlt időszak gazdaságra gyakorolt hatásai miatt az árérzékenység még inkább felerősödött a fogyasztók körében. Míg korábban a legtöbben a bevált márkát keresték a boltokban, ma már jellemzően az ár alapján döntenek a vásárlók.
