Az április eleji fagyok országszerte 70-80%-ban elintézték az épp pattanó akácrügyeket, ezért a méhészek csak imádkozhatnak. Egyrészt azért, hogy a május végi akácvirágzáskor a méhek számára tökéletes körülmények legyenek - azaz kellően meleg, napos, és az akác is adjon nektárt, mert akkor talán valamennyire értékelhető mézmennyiséget tudnak pergetni úgy, hogy nem fosztják ki a kaptárakat, és a méheknek is marad elegendő táplálék. Másrészt azért, hogy épp az idei legyen a tízből az az egy év, amelyben az akác másodvirágzása is ad nektárt, mert egyébként a méhek szempontjából akkor már hiába virágzik - írta meg az Index.
Már a március végi hideg napokon is sejtetni lehetett, hogy újabb nehéz év vár idén is a magyar méhészeti ágazatra, de aztán az áprilisi fagyok gondoskodtak róla, hogy sorozatban az idei a harmadik olyan esztendő, amikor érdemi akácmézmennyiségre nem számíthatnak a méhészek. Az ügyben az Agrárszektor a közelmúltban megkereste Bross Pétert, Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét, aki szintén rendkívül gyenge méztermést prognosztizált.
Veszélyben az idei méztermés: tehetetlenek a magyar méhészek
Az ágazat problémái eleve ott kezdődtek 2021-ben, hogy a betelelt méhállományok jelentős része, mintegy 230-250 ezer család elpusztult, számos legyengült családot pedig a méhészek számoltak fel.
- mondta el Bross Péter.
Az OMME elnökének elmondása szerint Magyarországon az elmúlt 10 évben stabilan 1,2 millió körül alakult a méhcsaládok száma éves átlagban, amint az a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal szakemberei által évente elvégzett méhegészségügyi vizsgálatok során összeírt adatokból kiderült. 2020 végén 1 163 242 méhcsaládról volt tudomása az egyesületnek és az agrártárcának, amely ez alapján folyósítja a nemzeti méhészeti programon keresztül járó támogatásokat. A méhállomány az OMME adatai szerint 2017-ben volt a csúcson 1 253 364 családdal, azóta csökken, 2019-ben 1 206 478 volt. A KSH félévente publikált állatállomány-felmérésében módszertani eltérés miatt az OMME nyilvántartásában szereplőnél kisebb állomány szerepel, a legutolsó, 2019. decemberi publikus adat 848,6 ezer családról szólt. Az elnök szerint minimálisan esett az utóbbi években a méhészetek száma, tavaly 20 754-et tartottak nyilván az országban.
Bross Péter szavai szerint már Európa-szerte évek óta folyamatosan tapasztalható az a tendencia, hogy tél végére a méhcsaládok 15-30%-a elpusztul, noha korábban ez például Magyarországon stabilan 5% körül alakult. A téli méhpusztulás okai sokrétűek: megesik, hogy a családok gyenge immunrendszerrel telelnek be az őket év közben ért vegyszerhatások miatt, de továbbra is küzdenek a méhészek a varroa atka okozta fertőzéssel, és előfordul az is, hogy a gazda szaktudáshiánya vezet a jószágok halálához. Az atka és a Nosema spóra pusztításáról az Agrárszektor is beszámolt.
Eluralkodott a pánik: élősködők pusztítják a méheket Magyarországon
Mindezt tetézte, hogy idén annyira hideg volt a március, hogy főleg az északi megyékben egész hónapban csak pár órát repültek a méhek, holott az egészséges fejlődésükhöz legkevesebb 2-3 naponta el kellene hagyniuk a kaptárat vízért, virágporért és friss nektárért. Más kérdés, hogy utóbbiért hiába is indultak volna, mivel a hideg miatt sok növény sem adott nektárt. Épp emiatt a méhcsaládok tavaszi fejlődése is elmarad a normál tavaszokon megszokottól.
A gyümölcsfák virágzása mellett az első komolyabb táplálékforrás a repcevirágzás a méhek számára, azonban az idén is aszállyal kezdődött a tavasz a repceföldeken, a hideg miatt pedig kései és elhúzódó a virágzás is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendszeresen közreadott agrometeorológiai jelentések tanúsága szerint 2021-ben mintegy két héttel elmarad a kultúrnövényeink fejlettsége egy átlagos évben megszokotthoz képest. A repcét ráadásul helyenként a fagy is károsította, igaz, jó regenerálódóképessége miatt még adhat jó termést.
Az OMME elnöke szerint eddig lényegében a múlt hét csütörtök és péntek volt az a két nap, ami az idei szezonban a rovarok számára is hasznos gyűjtéssel telt a repceföldeken. Ez csak arra elég, hogy a méhek nem halnak éhen, legalábbis pótolni tudják a március-áprilisban felélt tartalékokat, de érdemi méztermést nem ad - mondta Bross Péter, aki szerint csak minimális repcemézpergetésre számíthatnak a méhészek. A méhészek helyzetéről és kilátásairól az az Agrárszektor is készített országos körképet.
Rég kaptak ekkora pofont a magyar méhészek: kétségbeejtő a helyzetük
Komoly változások várhatók az akácméz piacán
Az akácszezon várható termeléscsökkenése pedig előreláthatólag újabb turbulenciát okoz majd a piacon. Az elmúlt évek hozamcsökkenése miatt ugyanis mind a termelői, mind a belföldi kiskereskedelmet ellátó mézkiszerelői, mind pedig a mézexportáló nagykereskedői raktárak kiürültek.
Amennyiben Európa többi részén sem kedvez a tavasz az akácméztermelésnek, akkor előfordulhat, hogy a hazainál lényegesen erősebb nyugat-európai vásárlóerő generálta kereslet annyira megemeli az exportárakat, hogy termelők inkább a nagykereskedőknek értékesítenek a kispiacos személyes árusítás vagy a belföldi kiskereskedelem helyett. Ha az egyéni értékesítés járulékos költségeit és munkaterhét is figyelembe veszik a termelők, akkor sokak számára vonzóak lehetnek az exportárak. Ez pedig akár azzal is járhat, hogy 2021 második felében és a jövő év elején már nem lesz belföldön érdemi akácmézmennyiség.
A fogyasztói árak minden bizonnyal emelkedni fognak. Így várhatóan kilogrammonként 3 ezer forint alatt nem nagyon lehet majd akácmézet kapni a piacokon - a kiskereskedelmi egységekben pedig már így is magasabbak voltak az árak az áfa és a kereskedő árrése miatt. Az pedig kérdéses, hogy mindezt mennyire tolerálja majd a meglehetősen árérzékeny magyar vásárló. Bross Péter hozzátette, hogy azt tapasztalták, hogy az akác áremelkedésével párhuzamosan a kiskereskedelemben folyamatosan nőtt a vegyes virágméz iránti fogyasztói kereslet. Egyes üzletekben ez az arány már 10-90%-ot is elérheti, vagyis egyértelműen az olcsóbb mézek felé fordultak a vásárlók.
