Nem meglepő adat, hogy hazánkban a sertéshús és a baromfihús, azon belül is a csirkehús a legkelendőbb húsfajta. Ezt a számok is jól alátámasztanak: például az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon 35 kilogramm körül alakul, több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. De mi a helyzet a víziszárnyasokkal, azaz a kacsával és a libával? Mondhatnánk, hogy elkeserítőek a számok, ha a libákat vesszük figyelembe, a kacsák esetében azonban már nem annyira rossz a helyzet. Az Agrárszektor Látits Miklóssal, a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkárával kereste a válaszokat arra, hogy mi az oka annak, hogy nem fogyasztanak a magyarok elég víziszárnyast, illetve, hogy az ágazat szereplői hogyan próbálják meg népszerűsíteni őket.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.A közelgő Márton-nap fellendítheti a fogyasztást - vagy mégsem?
Hazánkban az egy főre jutó éves libahúsfogyasztás kiugróan alacsony: mindössze 70-80 deka. Kacsából már többet eszünk, nagyjából 3 kilogramm fölé tehető az éves fogyasztás, ám például a sertéshez és más baromfikhoz képest ez a szám is csekély. November 11-én pedig Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Azt hihetnénk, hogy a közelgő ünnepek hatására a vásárlói szokások is átalakulnak, és többen vesznek libahúst, ez azonban nem így van. Látits Miklóstól megtudtuk, hogy itthon a libafogyasztás leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. A hízott kacsa- vagy libamáj prémium, sőt, talán luxusterméknek is számít, amely túlnyomórészt a HoReCa-szektorban találja meg a fogyasztókat világszerte. Tehát az éttermekben gyakrabban esznek libából készült ételeket az emberek, mint például otthon, egy hétköznapi vagy vasárnapi ebédnél.
Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: vészesen fogynak az állományok
De miért és hogyan alakulhatott ez így ki?
A kérdésre a választ egészen rövidre lehet fogni: a pénz miatt. Az elmúlt időben tulajdonképpen az élelmiszerek terén mindenhol drágulások voltak tapasztalhatóak, ez pedig a húsokat sem kerülte el. A libahús viszont mindig is drágább volt az általunk kedvelt húsokhoz képest: jelenleg a libacomb kilója 2500 forint körül alakul, míg a híres libamáj kilója akár a 10 ezer forintot is simán elérheti. A libamellnek is megkérik az árát, nagyjából 3500 forintért vásárolhatunk belőle egy kilogrammot. A másik ok pedig az, hogy egyszerűen nincsen nagy kultúrája hazánkban. Mint említettük, leginkább az év végi ünnepekkor kerül a családok asztalára, egyébként csak éttermekben eszik vagy ritkábban feldolgozott termékeket vásárolnak az emberek.
Milyen árakra számíthatunk idén?
Ahhoz, hogy a kérdésre pontos választ lehessen adni, először is figyelembe kell venni, hogy boltról, étteremről vagy piacról beszélünk.
- mondta a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkára.
Az egész világon kapkodtak ezért a magyar luxusélelmiszerért: most már alig veszik
Exportálásban nagyok vagyunk
A szárnyasokat illetően importról tulajdonképpen nem is beszélhetünk, mindenből sokat termelünk, ha baromfiról van szó. Az export pedig nagyon jelentős a kacsa és a liba esetében is. Mindezek ellenére jelentősen csökken a hazai libavágás, ezt pedig a számok is jól mutatják. A Magyar Lúdszövetség nyilvántartása szerint az alábbi mennyiségű libát vágták (az adatok az egész évben vágásra adott darabszámokat tartalmazza): 2003-ban még 9,8 millió darab körül alakult a vágás, 2005-ben viszont már meg is történt az első nagy csökkenés, hiszen közel a felére esett vissza ez a szám, és már csak 5,5 milliót számláltak. 2009 és 2019 között viszonylag stagnáltak a számok kisebb-nagyobb kiugrásokkal, 2020-ra azonban újabb nagyobb csökkenés volt megfigyelhető, és csak 3,2 millió vágást tartottak számon.
Nem volt könnyű helyzetben ez a szektor sem a járvány alatt
A koronavírus-járvány idejében éttermek tömkelege zárta be kapuit, ami hatalmas kiesés volt, amire külön támogatást nem is kaptak az ágazat szereplői. Ha a madárinfluenza felüti a fejét, akkor viszont megfelelő hatósági intézkedések figyelhetők meg: ha például kiirtottak egy állományt, akkor (megfelelő járványvédelmi körülmények esetén) azt kártalanították is. Ezen kívül csak az állatjóléti intézkedések többlet költségeire kap támogatást a víziszárnyas ágazat.
Hogyan maradhat versenyképes az ágazat?
Mivel a liba esetében hagyományok vannak, az ünnepi alkalmakon kívül nehéz lenne már ösztönözni a családokat arra, hogy sűrűn kellene libát enni, a pecsenyekacsa viszont sokkal jobban beépült az étrendünkbe. Sőt, a libahússal tudni kell bánni is, ugyanis nem egyszerű jól elkészíteni, odafigyelést és törődést igényel - ezért is nagy a gasztronómiai szerepe. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor hogyan lehetne ösztönözni arra a vásárlókat, hogy fogyasszanak minél többet belőle, ha drága is és jól elkészíteni is nehéz? Az ágazat a félkész, tovább feldolgozott termékekkel próbálja meg fellendíteni a piacot. Ez azért is válhat be, mert kevesebb vele a munka, kisebb az esély arra, hogy elrontjuk - ha már drága pénzért megvettük. Ezek javarészt elősütött, befűszerezett élelmiszerek, amiket csak meg kell sütni és már kerülhet is a tányérokra. Az ilyen termékek népszerűsítésében látják a libahús nagyobb körben való elterjedését a szakemberek, melyek segítségével némileg növelhető, javítható az az évenkénti 70-80 dekagrammos átlag.
