A Copa-Cogeca megbízásából 2022-ben egy nemzetközi konzorcium az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vezetésével készített egy tanulmányt a tojótyúkok ketrecekben és a kocák egyedi fiaztató kutricákban tartását megszüntető szabályozás várható uniós szintű ágazati hatásairól. Az értékelés célja a lehetséges hatások számszerűsítése, a gazdasági kockázatok kiemelése, valamint a tisztességes és kiegyensúlyozott politikai vita elősegítése volt - olvasható a MÁSZ oldalán. A kutatás alapját széles körű szakirodalmi áttekintés, gazdaságszintű felmérések és szakértői konzultációk képezték a kiválasztott tagállamokban. A vizsgálathoz a közös agrárpolitika régiókra gyakorolt hatásainak vizsgálatára kidolgozott CAPRI-modellt használták. Három forgatókönyvet futtattak le: ha 2025, ha 2035 vagy ha 2045 a kivezetés határideje.

A ketrecmentes tartási rendszerekkel kapcsolatos fő aggályok a költségek emelkedésén túl az elhullás növekedése, a nagyobb hely- és munkaerőigény, valamint a több takarmányfelhasználás.

A ketrecmentes állattartási rendszerek még nem jelentenek jobb megoldást

A kötetlen vagy csoportos fiaztatókat alkalmazó tartási rendszerekkel foglalkozó szakirodalom reprezentativitása és megbízhatósága sok tekintetben vitatható. A szerzők termelői tapasztalatokból és vélelmezésekből indultak ki. Az ezekből levont következtetéseket éppen ezért óvatosan kell kezelni. Az új tartási rendszerek és épületek idővel ugyan javíthatják az állomány termelési mutatóit, de ehhez meg kell tanulni az új technológiát használni, amihez időre (és pénzre) van a gazdálkodóknak szükségük.

A legreálisabb forgatókönyvek szerint, a ketrecmentes tartási rendszerek bevezetése után a kocák száma körülbelül 8,6 és 8,4 millió egyedre, azaz 21-23%-kal csökkenhet uniós szinten. A tanulmány főbb megállapításai emellett a következők:

• A fiaztató kutricák betiltása várhatóan tovább fogja növelni a koncentrációt a malac-előállításban, vagyis csökkenni fog a kocatartók száma, ami elsősorban a kisebb üzemeket érinti. A gazdák egy része a sertéshizlalásra fog átállni vagy szakosodni.
• A termelési (állatorvosi, munkaerő- és takarmány-) költségek tovább növekedhetnek az ellési időszakban a nagyobb malacelhullás és kocaselejtezés miatt.
• A termelés változó költségei, az épületek és az új beruházások értékcsökkenése 27%-kal növekedhet kocánként (354-ről 449 euróra) a 2021-es árakhoz képest. Választott malacokra vetítve ez a költségnövekedés 32%.
• A költségek emelkedése várhatóan magasabb lesz az EU keleti részén, a termelés alacsonyabb hatékonysága és a kisebb kocaállomány miatt.
• A szabadtartásos malacnevelésre való áttérés jelentős beruházásokat igényel az épületek átalakítása miatt. A gazdák döntésétől függően a beruházási költségek a különböző forgatókönyvek szerint 3,8-6,7 milliárd euró között mozognak (2021-es árakon). Az uniós kocaállomány egyenlőtlen földrajzi eloszlása miatt a beruházási költségek várhatóan lényegesen magasabbak lesznek az EU nyugati tagállamaiban, ahol a legtöbb koca található.

Hosszabb átállási időre van szükség

Ha 10 vagy 20 éves átmeneti időszakot biztosítunk, az EU jelenlegi fő sertéshústermelői képesek lesznek kielégíteni az EU belső keresletét az új uniós politikának megfelelő termékekkel. Gyors változtatási kényszer esetén (2025-ös átállás) a sertéshús átlagos termelői ára 47%-kal emelkedne, ugyanakkor az EU-27 sertéságazatának nyeresége jelentős mértékben, 38%-kal csökkenne.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)