Komoly veszély fenyegeti a világ egyik legkedveltebb italát. A legfrissebb kutatások szerint 2050-re a felére fog csökkenni a kávétermesztésre alkalmas területek száma, ugyanis a globális felmelegedés fokozatosan meg fogja változtatni a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat, és ha ezek a tendenciák folytatódnak, 2080-ra végleg eltűnhet a kávé a polcokról - olvasható az Index oldalán. De ha több mint százféle kávécserje és kávébab létezik, felmerül ezért a kérdés: miért nem térnek át a termelők szívósabb fajtákra? Vagy miért nem nemesítenek ki újabb változatokat?
A kérdésre a válasz az emberi természetben keresendő. A kávé (Coffea) nemzetség sokaságából ugyanis az emberiség mindössze kettőt hajlandó fogyasztani: az arabicát (Coffea arabica) és a robusztát (Coffea canephora). De ezek közül is túlnyomórészt az arabicát. Ez adja a 100 milliárd dolláros világpiac mintegy háromnegyedét. Csakhogy az arabica fajta is meglehetősen kényes, csak az 1000-2000 méter közötti magasságokban érzi otthon magát, és ott is csak akkor, ha termékeny vulkanikus a talaj, a csapadék pedig bőséges és egyenletes. És ha ez nem lenne elég, a kávénak az kell, hogy a hőmérséklet 15 és 24 Celsius-fok között mozogjon. Ilyen szigorú feltételek mellett nem csoda, hogy egy kisebb klímaváltozás is alaposan megviseli. Olyannyira, hogy hagyományos termőterületei már most fogynak, amint arról korábban az Agrárszektor is beszámolt.
Öt étel-ital, ami örökre eltűnhet a boltokból: búcsúzhatnak a magyarok kedvenceiktől?
A robuszta az arabica ellentéte: ahogy neve is jelzi, edzettebb, ellenállóbb, igénytelenebb fajta. Tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, és a 900 méter alatti trópusi síkságokon is jól elvan. Cserébe kesernyésebb az íze az arabicáénál, emiatt olcsóbb, és még alacsonyabb rendűnek is tartják. Amíg a világ kávétermésének felét adó Brazília és Vietnám, de a legtöbb kávétermelő ország is főleg az arabicát favorizálja, addig robusztát leginkább csak Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztenek.
Viszont mindkettőt ugyanazok a betegségek tizedelik. Az egyik az elmúlt évtizedekben elterjedt kávérozsdagomba, ami a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi. A másik a kávészú, ami befúrja magát a termésbe és ott rakja le petéit. Terjedésüket csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma is.
A kávénemesítő kutatók most lázasan keresik az arabica alternatíváját. Több mint harminc fajta ellenálló képességét vizsgálja most a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research, eddig azonban nem jártak túl sok eredménnyel. Ez azonban azt vetíti előre, hogy ha nem sikerült belátható időn belül megoldást találni a kávét pusztító kártevők ellen, vagy létrehozni egy olyan fajtát, ami nemcsak elviseli a megváltozó éghajlati körülményeket, de ellenállóbb a kártevők ellen is, és még az íze is jó, akkor az emberiség bizony hamarosan búcsút inthet a kedvenc élénkítő italának.
