Az elmúlt évtizedben egyértelműen felerősödtek az éghajlatváltozással járó negatív környezeti hatások, a klímaváltozás mára már az egész világon érezteti hatását. Európában, így hazánkban is egyre gyakrabban tapasztalhatóak olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, az extrém hőingadozások, hőhullámok, továbbá a heves esőzések és árvizek, mely hatások nem csak a mezőgazdasági termelés biztonságát csökkentik, hatékonyságát rontják, de komoly gazdasági-, élelmezésbiztonsági-, humán-, állat- és növényegészségügyi aggályokat is felvetnek - írja a NAK.
Annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás kockázatait és negatív hatásait csökkenteni tudjuk a globális átlaghőmérséklet emelkedést, jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2°C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt szükséges tartani, egyúttal törekedni kell arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) álláspontja szerinti biztonságos mértékre, azaz az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5°C korlátozódjon. Ezen célok elérése érdekében számos intézkedés történt az elmúlt években. 2015-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSz) klímaváltozási konferenciáján 195 ország képviselője megtárgyalta a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, mely megállapodást 2016 decembere óta 194 ország és az Európai Unió is aláírta és amely megállapodásnak a hazai kihirdetése a 2016. évi L. törvénnyel történt meg.
Az Unió az Európai klímarendeletben továbbá vállalta, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet, azaz, hogy a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége közötti egyensúlyt megteremti. Az Európai Bizottság pedig 2019 decemberében közzé tette az Európai Zöld Megállapodást (Green Deal), mely egy olyan ambiciózus szakpolitikai intézkedéscsomag, amely a zöld átállás folyamatának az Unióban való beindítását és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását hivatott biztosítani. A kitűzött éghajlatvédelmi célkitűzéseknek az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélküli elérését minden szükséges eszközzel elő kell segíteni, ennek keretében támogatni kell az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást és az ellenálló képesség fokozását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését.
Fenti célok minél hatékonyabb megvalósítása, a közvélemény tudományos alapokon nyugvó, hiteles forrásból származó, minél közérthetőbb módon történő tájékoztatása, valamint a folyamatban lévő vitákhoz újabb perspektívák felkínálása érdekében az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács, valamint az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, több érdekelt felet tömörítő csoport, az Európai Állattenyésztők Hangja támogatásával tájékoztató videót készített "A 10 legfontosabb dolog, amit érdemes megérteni a szén-dioxid-gazdálkodással kapcsolatban" címmel. A Copa-Cogeca által a "Szén-dioxid gazdálkodás" című új kommunikációs kampányának keretében 2022. június 1-jén közzétett videónak a célja, hogy összegyűjtse a szén-dioxid gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb információkat és ezen témakörhöz kapcsolódó ismereteket minél szélesebb körben bővítése.
A tájékoztató videó által érintett 10 fő témakör az alábbi:
- Mi is az a "szén-dioxid-gazdálkodás"?
- Melyek azok a konkrét mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek a szén-dioxid-gazdálkodás körébe tartoznak?
- Mely európai országok rendelkeznek a legnagyobb szén-dioxid-gazdálkodási potenciállal?
- Mekkora a szén-dioxid-gazdálkodás kibocsátáscsökkentési potenciálja az EU-ban?
- Vannak-e a gazdálkodókat terhelő többletköltségei a hatékony szén-dioxid-gazdálkodásnak?
- Milyen gazdasági modellek alapján fejleszthető ki a szén-dioxid-gazdálkodás?
- Hogyan takaríthatnak meg pénzt a gazdák az alacsony szén-dioxid kibocsájtást biztosító gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, és hogyan lehet ellenőrizni a rendszert?
- Milyen konkrét szén-dioxid-gazdálkodási projektek vannak jelenleg?
- A szén-dioxid-gazdálkodás egy "csodaszer"?
- Van-e más módja a szén tárolásának ma?
A Copa-Cogeca a fenti témaköröket bemutató, angol nyelvű videóanyagát a YouTube-on tette közzé, az egyes témaköröket külön-külön feldolgozó 10 rövid videót tartalmazó oktató anyagait pedig a Twitter oldalán fogja megjelentetni. Fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy kövessék figyelemmel az Európai Állattenyésztők Hangja elnevezésű csoport honlapját, Twitter oldalát, ahol minden, a Szén-dioxid gazdálkodás" címmel most elindított kampányhoz kapcsolódó információt egy helyen, angol nyelven elérhetnek. Összefoglalóan elmondható, hogy a genetikai sokféleség megőrzése, csökkenésének megállítása, valamint az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelme és fenntartható használata a földi élet, az emberiség táplálása szempontjából a jövő kulcskérdése. Az elmúlt időszak történései ─ a COVID-19 világjárvány, az orosz-ukrán háború ─ is egyértelműen rávilágítottak az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósítását szolgáló biológiai alapok, fajok, -fajták és szaporítóanyagok védelmének, megőrzésének fontosságára, tehát kijelenthető, hogy az élelmezésbiztonság mára már az egész világon társadalmi szempontból stratégiai kérdéssé vált.
A lakosság elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerekkel történő ellátásának nélkülözhetetlen alappillére a mezőgazdaság. A klímaváltozás hatásai azonban egyre inkább megnehezítik a gazdálkodók tevékenységét, újabb és újabb kihívások elé állítják őket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti a gazdálkodók minél szélesebb körű és hiteles forrásból származó információkon alapuló tájékoztatását, ezért a Copa-Cogeca által "Szén-dioxid gazdálkodás" címmel indított kampány anyagainak felhasználásával cikksorozatot indít, továbbá kezdeményezi a "A 10 legfontosabb dolog, amit érdemes megérteni a szén-dioxid-gazdálkodással kapcsolatban" című videóanyag magyar nyelvű változatának elkészítését.