A földimogyoró korábban már nálunk is felbukkant. Az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették, elsősorban Békésben, de a gazdasági fejlődés véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése, így eltűnt a termesztésből sok más növény mellett. Néhány éve újra kezdtek vele foglalkozni hazánkban és ma már a növénnyel szép eredményeket érnek el az Dél-Alföldön.
Kína áll a dobogó legmagasabb fokán
A földimogyoró (Arachis hypohaea) pörkölt magja nagyon kedvelt csemege. A földimogyoró viszonylag igénytelen, a szárazságot jól tűrő növény, a világ negyedik legnagyobb mennyiségben termelt olajos magva. A földimogyoró Dél-Amerikából származik, ahol jelenleg is mintegy 700 fajtája található meg, ezen a földrészen Argentína és Brazília a fő termőterülete. A világ földimogyoró-termelésének fele Délkelet-Ázsiában található. A legnagyobb termelő Kína 18,7 millió tonnával és India 6,8 millió tonnával évente. A harmadik legtöbb földimogyoró, 4,0 millió tonna az USA-ban terem éves viszonylatban, de nagy termelőnek számít még Brazília, Argentína és Dél-Afrika is. Afrikában még Gambiában, Szenegálban és Szudánban is termelik viszonylag nagyobb mennyiségben.
Európában pedig a Földközi tenger környéki mediterrán országokban Spanyolország, Olaszország, Görögország és Törökország foglalkozik főleg a termesztésével, de Oroszország déli területein és a volt Szovjetunió ázsiai köztársaságaiban is termelik. A piaci statisztikák szerint a legjobb minőségű termés Argentína és az USA farmjairól kerül ki, a nagy mennyiségek pedig Ázsiában a jellemzőek. A legnagyobb - 3,8-3,9 t/ha - hozamok az USA-ra jellemzőek. Kínában 3,4-3,5 t/ha, Indiában 3,0-3,1 t/ha hozamok a jellemzők.
Brazíliában ennél kisebb, 2,5-2,6 t/ha hozamok az általánosak, míg Dél-Afrikában az átlaghozam 2,0 t/ha körül alakul. Kína nem csak a világ legnagyobb földimogyoró-termelője, hanem legnagyobb felvevőpiaca is, jelentős volumenben importál földimogyorót. A földimogyoró termesztés már Magyarországon is zajlik a gyakorlatban, a termesztéstechnológia fejlesztésével a Debreceni Egyetem évek óta foglalkozik. Jelenleg csak 15 hektáron termesztenek földimogyorót az országban, de a növény eredményei egyre bíztatóbbak a hazai környezetben is.
Ezeket sokan elrontják: így élhetik túl a növényeid a nyári hőséget
Hazai nemesítés
2013-ban ismét a földimogyoró-termesztés hazai lehetőségeivel kezdtek el foglalkozni, amikor dr. Balla Zoltán agrármérnök a Debreceni Egyetem agrártudományi karán elkezdte a földimogyoró termesztését Nagy János professzor indíttatására. A kísérletek a debreceni bemutató kertben kezdődtek el, majd négyzetméterről négyzetméterre kezdett el növekedni a területe. A szakember már létező tájfajtákból szelektálta azokat az egyedeket, amelyek valamely tulajdonságukban például virágzási időben, szemtípusban, szemszámban eltértek a nagy átlagtól.
Ezeket felszaporította, 2019-ben három fajtával nyújtott be kérelmet állami elismerésre a NÉBIH-hez. 2022-ben a három magyar földimogyoró-fajta megkapta az állami elismerést. Hazánkban eddig erre nem volt még példa, hogy egyszerre 3, önálló, egymástól eltérő, hazai nemesítésű földimogyoró kerüljön a nemzeti fajtajegyzékbe. A földimogyorók a Balla, a Zoltán és a Kata nevet kapták. Nemesítőjük a közelmúltban adott interjút a Hajnal-Táj műsorában.
Egy ötletből valóság
Egy szárazságtűrő növényt kerestünk, a debreceni bemutatókertben 2013-ban megkezdtük a kísérleteket és négyzetméterről négyzetméterre növekedve jutottunk el arra, hogy ma már 15 hektáron van földimogyorótermesztés az országban. A földimogyoró sincs meg víz nélkül azonban nagyon fontos tulajdonsága más konvencionális növényekkel szemben, hogy nagyon jól tűri az aszályt. A 2022- es év volt az a példa amikor azt tudtam mondani júliusban, augusztusban, hogy bárki kijöhet hozzánk a területre mutatok olyan növényt, ami ilyen aszály mellett is még biztos termést hoz. Végül 2022 őszén maga a növényi kultúra továbbra is igazolta magát, rekordtermésünk lett mind mennyiségben mind pedig minőségben. Ha kisléptékben de megvalósítottuk azt, ami később 5-10 év távlatában egy rentábilis növénytermesztésnek az alapja lehet. Azt szoktam mondani, hogy körülbelül 1000- 1500 négyzetméteren ajánlott kipróbálni magát a növényt az adott területen, hogy ott a talaj pH-ja optimális vagy, hogy a talaj homoktextúrája, konzisztenciája megfelelő-e ahhoz, hogy az a növény szép és igényes hüvely méretet és szép igényes magméretet tudjon produkálni. Mindezt olyan mennyiségben amire már azt lehet mondani, hogy megéri és a gazdálkodás szintjén már profitot tud eredményezni
- mondta Balla Zoltán nemesítő.
Vége a megszokásoknak - változtatniuk kell a gazdáknak
Többféle termék készülhet belőle
A projektben a kezdetektől fogva célkitűzés volt, hogy a „termőföldtől az asztalig” programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GMO-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj. A biztonságos köztermesztés elsődleges feltétele a GMO-mentes, igazolt előállításból származó vetőmag biztosítása a termelők részére.
A fajtanemesítés gyakorlatilag az első lépcsőfoknak számított majd a további lépés volt, amikor megszületett az alaptermék a pirított földimogyoró. Ezzel megindult egy fejlesztési időszak, hogyan is tudjuk feldolgozni és termékké varázsolni a földimogyorót. Belelefogtunk a földimogyoró olajsajtolásába, a keletkezett hulladékból a földimogyoró héjból pedig brikettet készítünk, amit kiváló fűtőanyagként lehet használni, hiszen a tölgyfával egyenértékű a fűtőértéke. A következő és egyben utolsó lépcsőfok lehet magának az olajpogácsának a takarmányként való értékesítése. Az olajpogácsa nagyon szegény már olajtartalomban viszont a fehérjetartalom a 25 százalékot is meghaladja, ezt egy állati takarmányba megfelelő módon bekeverve nagyon jó kiegészítő takarmányt kaphatunk. A földimogyoróval mindenképpen kis területen érdemes próbálkozni, hogy kiderüljön a növénynek és a gazdának egyaránt tetszik-e
- közölte a szakember.
