Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány és a jelentős áremelkedések - beleértve az alapanyagokat, a rezsit, a munkadíjat és az üzemanyagot is - miként befolyásolták a cég működését?
Minden gyártócégnek probléma az infláció, ami komoly gondot okoz, nekünk is. Ilyen gyorsan szinte sosem növekedtek még az árak, a legnagyobb problémát pedig a takarmányhelyzet okozza, amit a háború csak még jobban erősít. Emellett 100 éve nem látott extrém aszály van, és nemcsak nyáron, hanem télen is. Ehhez jön még a rekkenő hőség is a nyári hónapokban. Minden növénytáblán kevesebb lesz termés, ami az állattartásra is hatással lesz.
Az energiahelyzet viszont egyelőre megoldhatatlannak tűnik. Ha mindez nem lenne elég, úgy gondolom, hogy Magyarországon lehet, hogy idén először nem lesz elegendő gabona, kevesebb terem, mint amennyire szükség van. Kukoricából előfordulhat, hogy nem lesz elegendő az állatoknak és a takarmánygyártóknak, élelmiszeriparnak. A forintgyengülés és az aszály még feljebb löki az árakat, így jutottunk el addig, hogy 150 ezer forint körül mozog egy tonna búza. 2021 év elején 270 forint forintból lehetett előállítani egy kiló élőcsirkét, mára ez már 470 forint, de nem ritkák az 500 forint feletti árak sem.
2020-ban a keveréktakarmány 85 ezer forint volt, most 210 ezer, és ebben még mindig nincsenek benne a megemelkedett rezsiszámlák. 10 millió köbméter gázt használunk egy évben, amiért eddig körülbelül 1 milliárd forintot kellett fizetnünk. Nos, ez most 9 milliárdra ugrik. A legfőbb gond véleményem szerit az, hogy nagyon hirtelen értük el ezeket az árakat, minden nehezítő körülmény szinte egyszerre ütötte fel a fejét. A háború igazi hatása még csak most fog jönni igazán, és attól tartok, hogy gazdasági recesszió jön, vagy már van is, amiben jellemzően csökken a kereslet. Ha csökken a kereslet, csökken az igény, az árak lemennek, és több lesz a kiadás, mint a bevétel.
Színt vallott a balatoni borász: lerántotta a leplet a magyar szőlőről
Nagyon nagy csődhullámokra számítunk. Fél év alatt duplázódnak az árak, félő, hogy mindez elér egy menedzselhetetlen szintre.
Mit gondol, hogyan lehet ezeket a nehéz időket átvészelni?
A hitel lehet az, ami az eszébe juthat az embernek, de sokan az időszakos hitelekkel sem fognak túlélni, egyszerűen nem lesz elég a hitel, emellett óriási kamatok lesznek. Kulcskérdés lesz a működő tőke a cégeknél, akiknek ugyanis nincs elég tartalékuk, azok jó eséllyel lehúzhatják a rolót, ráadásul ez a folyamat nagyon gyorsan fog lezajlani.
A vállalatnál évente körülbelül 2 millió libát, 9 millió kacsát és 15 millió csirkét nevelnek és dolgoznak fel a saját telepeiken, vágóhídjaikon. Az idei évben eddig milyen számokat tudhatnak magukénak?
Libába volt jelentősebb kiesés a madárinfluenza miatt, több mint félmillió állatot vesztettünk el. Kacsából hozzuk a körülbelüli 9 milliós számot, csirkébe pedig enyhe növekedést tapasztalunk, körülbelül 17 milliót vágunk.
Durva, ami a magyar baromfiágazatban történik: ezt jó, ha minden vásárló tudja
A tapasztalataik alapján hogyan viszonyulnak a magyar vásárlók a víziszárnyasokhoz, szívesen fogyasztják, veszik őket? Mekkora a hazai éves átlagfogyasztás ezekből a húsfajtákból?
Az elmúlt 15 évben szép növekedést lehetett látni. Ahogy nőttek a bérek, nőtt az eladások száma is. Az a tapasztalatunk, hogy a magyarok szívesen nyúlnak ezekhez a húsfélékhez, évről évre kétszámjegyű növekedést látunk.
Kíváncsian várom, hogy a magas költségek hogyan hatnak ránk. Tavaly például egy egész kacsa akciósan 799 forint volt, most 1799. Most kiderül, hogy mennyire elkötelezettek a fogyasztók a szárnyasok iránt. Emellett fontos lenne, hogy megértsék, erről a drasztikus áremelkedésről nem mi tehetünk. Most talán megszűnik javarészt az élelmiszer-pazarlás, tudatosabbak leszünk. Arra viszont fel kell készülni, hogy ez egy fájdalmas folyamat, időszak lesz.
Ezek most a legnagyobb kihívások a magyar agráriumban
A magyar vásárlók milyen formában - például feldolgozva, fagyasztva, nyersen, konzervek vagy krémek formájában - keresik leginkább a baromfikat az üzletekben?
Frissen. Itthon nincsen túl nagy kultúrája a fagyasztott baromfinak. Magyarországon az a „módi”, hogy otthon főznek a családok, és ez egyértelműen látszik is, hogy a friss áruk a legkelendőbbek. De a félkész és az úgynevezett kényelmi termékek is népszerűek lettek. Hogy mondjak egy példát: veszek egy kiló csirkét, aminek 5%-os az áfája. Hazaviszem, ha kell, bepácolom és megsütöm szépen. Ha viszont készen veszem, akkor már rögtön 27%-os áfáról beszélünk, így az árdrágulások miatt ez lassan luxus lesz.
A fogyasztók még jobban meg fogják gondolni, hogy mit vesznek, az infláció miatt megrekedhetnek egy szinten. Hogy ne legyen versenyhátrány ezen termékek esetében, a 27%-os áfát is le kellene redukálni 5%-ra.
Idén számos telepen, többször is felütötte már a fejét a madárinfluenza, óriási károkat okozva. A cég működésében történtek fennakadások a szabályozások vagy maga a kór miatt?
Sajnos érintettek minket is. Az előző években a szigorú belső szabályok és azok betartása, valamint a szerencsés lokáció miatt el tudtuk kerülni a betegséget. Saját telepeken neveljük az állatokat, ez is hozzájárult ahhoz, hogy jól kontroll alatt tudtuk tartani.
Idén viszont minket is elért, több telepet is. Sokat tanultunk belőle. Azt szoktam mondani, hogy nincs tökéletes védelem, de a lehető legjobban kell védekezni a vadak, vadmadarak ellen. A kontaminációt nullára kell csökkenteni a telepek között és fontos a monitoring is. Több mintavételezésre lenne szükség a telepeknél és a vadmadaraknál is, így lehetne követni a populációkat, és látszódna, hogy hova kellenek szigorúbb szabályok. Az is fontos lenne, hogy se járművekkel, se takarmánnyal, rakodóbrigáddal és takarítóbrigáddal se fertőzzenek.
Az élelmiszerárstop továbbra is megfogja néhány alapélelmiszer, köztük a csirkemell árát is. Ez jelent bármekkora bevételkiesést, vagy más termékeken be tudják hozni az árát?
A madárinfluenza miatt csökkent a csirketermelés, keresleti piac lett, így lehetett emelni az áron. A kiskereskedelem nyeli le a költségeket, de nekik is korlátozott a képességük. Sokszor találkozhattunk azzal, hogy fogyasztóra minimalizáltak, voltak üzletek, ahol fejenként maximum 3 kilót lehetett vásárolni csirkemellből. Amit mi érzékelünk, az az, hogy nem vesznek annyi csirkét a láncok, mint korábban - ezt lehet érezni, nem jutnak a korábbi megszokott mennyiségekhez a vásárlók.
Az influenzán túl van az ágazat, kérdés lesz az, hogy ha a termelés is normális szinten lesz, hova lehet majd tenni a csirkemellet. További kérdés az is, hogy a 2500-3000 forintos csirkemell esetében mekkora keret maradna húsvásárlásra a vevőknek.
Ezek most a legnagyobb kihívások a magyar agráriumban
Mintegy 6,5 milliárdos beruházásba kezdett a vállalat. Miket terveznek fejleszteni, és hol tartanak most a folyamatok?
A Tranzit-Food Kft., ami a csoport élelmiszeripari tagja, a nyírbátori csirkefeldolgozó és nyírgelsei víziszárnyas feldolgozó üzemében két beruházás keretében összesen 6,5 milliárd forintos ráfordítással teljes korszerűsítést, kapacitás-bővítést és automatizálást hajt végre. Ez nagy lépés a cég életében, egy leegyszerűsített példát mondva, olyan, mintha egy trabantból átülnénk egy BMW-be.
Ugyanakkor lehet, hogy most már várnék vele, de nem lehet. Sok a bizonytalanság, a projekt ára például azóta 8,5 milliárdra nőtt. Nem lesz egy óriási üzem, de technikailag rendkívül hatékony, modern lesz. Jelentősen növeljük a kapacitást, ami szintén nagy előrelépés.
Gigaberuházás a Tranzit Csoportnál: 6,5 milliárdból fejleszt a magyar baromfis cég
Néhány hónappal ezelőtt az édesapja, Szabó Miklós alapító-tulajdonos azt mondta, hogy az elmúlt öt évben 25 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, és „nincs megállás”. Mik szerepelnek még a cég jövőbeli tervei között?
Sok beruházás van folyamatban, például egy 20 ezer négyzetméteres nevelőterületet és istállókat építtet idén a Tranzit-Ker Zrt. A Tranzit-Food-nál ugyebár épül a nyírbátori csirkefeldolgozó, és szót kell ejteni arról, hogy a cégcsoporthoz a Marnevall Zrt. is tartozik, mely esetében egy 3,5 milliárdos, törökszentmiklósi üzem teljes rekonstrukciója zajlik. Már előkészítésben vannak a 2024-es tervek is. Mindig beforgattuk a megtermelt tőkét, ami véleményem szerint a kulcsa a folyamatos fejlődésnek és persze annak, hogy az ilyen nehéz időkben is helyt tudjunk állni, fent tudjunk maradni. Mi folyamatosan ezt tettük, emeltük a tőkénket, beruháztunk, fejlesztettünk.
Az elmúlt 30 évben ez így volt, és a következő 30 évben is egészen biztosan így lesz.
Címlapkép forrása: Tranzit Csoport
