Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy a kormányzati szándék az árstop mechanizmusának bevetésével az volt, hogy a háború miatt bekövetkező alapanyagár-növekedést megfékezzék. Emellett, tette hozzá a szakember, azt szerették volna elérni, hogy kevesebb teher háruljon a fogyasztókra - olvasható az Infostart oldalán. Ahogy fogalmazott,

valahol le kellett nyelni ezt a veszteséget, amely részben a termékpályán, részben pedig a kereskedelemben jelentkezett, hiszen az alapanyagárak drasztikusan megemelkedtek.

Csorbai Attila úgy vélte, hogy az árstop abból a szempontból elérte a célját, hogy az első néhány hónapban némileg csökkentette a fogyasztói terheket. Később azonban már az volt tapasztalható, hogy termékpályák szintjén átstrukturálódott a fogyasztás, ugyanis megnövekedett a kereslet az árstopos termékek iránt, valamint más termékkategóriák nehezebben lettek értékesíthetők.

Mivel az árstop alapvetően a csirketermék-pályát érintette, és a csirkének jellemzően csak bizonyos mennyiségű mellfiléje és bizonyos mennyiségű farhátja van, ezekből a termékekből volt egyfajta hiány, a többi termékből pedig felesleg keletkezett

- mutatott rá Csorbai Attila.

Visszaállhat még a korábbi árszínvonal?

A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint az árplafon alkalmazása alapvetően egy jó ötlet akkor, ha a piaci torzulásokat az árstop kivezetésével mérsékelnék, és újra a valós ár-érték arányok érvényesülnének minden termékkategóriában. Csorbai Attila véleménye szerint ahhoz, hogy visszaálljon a korábbi árszínvonal arra van szükség, hogy a mesterséges beavatkozásokat kivezessék, melynek következtében a piac vélhetően öngyógyító mechanizmusként ezt feldolgozná, és nagy valószínűséggel rendeződnének az ár-érték arányok.

A szakember beszélt arról is, hogy a vállalkozások ebben a helyzetben megpróbálták az adott darabolt csirketermékeket különböző piacokra értékesíteni vagy készítményt gyártani bizonyos nem használt termékekből, ugyanakkor a cégeknek komoly nehézséget jelent a piaci struktúra megváltoztatása és az új piacok felkutatása - tette hozzá Csorbai Attila. Emiatt szembesülhettek a vásárlók azzal, hogy a boltokban, áruházakban olyan feldolgozott termékeket kínáltak megvételre, melyeken feltüntették, hogy baromfihúsból készült, például nagyobb mennyiségű baromfihúst tartalmazó virsli jelent meg az üzletekben.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a hazai baromfipiac is a nemzetközi piac része, tehát számtalan országból érkeztek be baromfitermékek Magyarországra. Egy külön veszélyre is felhívnám a figyelmet, amelyet részben az ukrán, részben pedig a brazil csirkehús jelent az európai piacon, hiszen Ukrajna egyfajta politikai kedvezményként kvóta és vámok nélküli behozatalra tett szert a csirkehúsból. Ez komolyan sérti a magyar és az európai baromfitartók, feldolgozók érdekeit

- fogalmazott Csorbai Attila.

A szakember veszélyesnek tartja a dél-amerikai országokkal hamarosan megkötendő megállapodást is. Szerinte ezekben az államokban olyan feltételek mellett termelnek, amelyek az európai szabályoknak nem felelnek meg. Hozzáfűzte azt is, hogy az európai térséget sújtó madárinfluenza megjelent például Brazíliában is, és nincs érdemi információ azzal kapcsolatban, hogy mi Ukrajnában a helyzet ezen a téren.

Aggódnak a magyar és az uniós termelők

A Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta azt is, hogy a termelők attól tartanak, ezek az olcsó termékek jelentős problémákat okozhatnak az európai és a hazai baromfipiacon. Csorbai Attila tájékoztatása szerint a madárinfluenza-járvány miatt Európa-szerte és Magyarországon is rengeteg állatot kellett kiirtani, melyeknek 75-80 százaléka víziszárnyas volt idehaza. Ugyanakkor mivel nem volt árualap, egy keresleti piac lépett fel és rendkívül megnövekedtek az átadási és a fogyasztói árak. Az agrármérnök megjegyezte, hogy tud olyan francia piacról, ahol egy kilogramm hízott májért 180 eurót kértek el.

Extrém árak alakultak a víziszárnyas termékpályán, a termelési volumenek ugyanakkor nagyon nagy mértékben csökkentek

- emelte ki Csorbai Attila.

Az elszálló árak Magyarországon is megjelentek, különösen azoknál a termelőknél, akik nem voltak érintettek a madárinfluenza-járványban. A Baromfi Termék Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a víziszárnyasok prémiumtermékként 80%-ban külföldön, míg mintegy 20%-ban hazai piacon értékesülnek.

A magas árak idehaza azoknál a vállalkozásoknál, eladóknál jelentek meg, akik termelni, feldolgozni tudtak.
A hazai fogyasztási szokásokkal kapcsolatban Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a magyarok évente átlagosan 40 kilogramm baromfihúst esznek, pulykából, kacsából és libából viszont csak ennek a tizedét. Ondré Péter szerint más hústermékekkel összehasonlítva azért egészségesebb a baromfihús fogyasztása, mert alacsonyabb a zsírenergia- és koleszterintartalma, fehérjében és vitaminokban jóval gazdagabb, valamint olyan esszenciális aminosavak találhatók benne, melyeket az emberi szervezet nem tud előállítani.